Ipolymenti Palócok

2017. június. 24, szombat | Iván

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Nógrádmegyer

   Nógrádmegyer

 

ősi eredetére utal a megyer szó, mely az egyik honfoglaló törzs neve. Érthető, hogy igen korán, már a XIII. században említi oklevél (az 1292-ben kelt iratban már a Rátót család földjeként jegyzik), s az sem véletlen, hogy a XIV. századra nem csak temploma, de plébániája is volt. Károly Róbert király kegyeltje, Szécsényi Tamás szerezte meg az itteni földeket is, mint annyi más területet a környéken, aztán Garai Miklós nádoré lett, a XVI. században pedig a Pásztohi családé, majd következett a török hódoltság. Egymást váltották földesurai, akik közül a Szerémyek, a Topolcsányiak és a Luchovitziek kúriát is hagytak örökül.

Utóbbiakét olyannyira átalakították 1952-ben, hogy már nem növeli a település épített emlékeinek értékét, ellenben a Szerémy-kúria, melyet barokk stílusban emeltek, ma is tetszetős. A Topolcsányiak úrilakja sokáig a termelőszövetkezet központi irodájaként funkcionált. Kicsiny, de szép park veszi körül, nem kell hozzá nagy fantázia, hogy érzékelje az arra járó, egy renoválással a falu egyik éke lehet.

Annál is inkább, mert a templom uralta központban helyezkedik el. A barokk műemléket sok viszontagság után, 1890-ben fejezték be. Történt ugyanis, hogy az eredeti plébánia leégett 1775-ben, aztán 1776-ban a maradék falakon épített új imahely is, újra nekiláttak a hívek, végül a mai templom hajója már megmaradt, s ehhez toldották hozzá 1890-ben a harangtornyot.

 Manapság a falut körülölelő erdők és bozótosok adják annak legfőbb természeti értékét. Fő fafajtái, a fenyő, az akác és a tölgy gazdag faunát hoznak létre, s számos fajnak szolgálnak élőhelyül. Ugyan nem áll védelem alatt ez az élővilág, mégis sok ritka nővényt és állatot rejtenek e lankák, árvalányhaj, bíboros kosbor, réti boglárka éppúgy megtalálható itt, mint az egerész ölyv, a vörös vércse és a zöld dzsonga. Nem beszélve a vadászható fajokról. Az 1995-ben alakult helyi vadásztársaság 3725 hektáros területen gazdálkodik. Jelentős a gím- és dámszarvas, a vaddisznó, őz, róka és a mezei nyúl állománya, de mert sok a lápos, vizes élőhely, az apróvadak közül puskavégre kerülnek szép számmal szárnyasok, többek közt szalonka és fácán. 

Mindemellett vonzó Nógrádmegyer kulturális élete is, a népdalkincset ápoló asszonykórusa nem csak a helyi ünnepségek kedvelt vendége, de megyei és megyén túli fesztiválokon szintén fellépnek. Ahogy viszi a település hírét Radics István festőművész is, aki művészeti munkásságán túl megajándékozta Megyert a község címerével. S nem ő az egyedüli képzőművész itt, méltán büszke a falu Mártonka Gyula amatőr festőre és Rácz Béla fafaragóra. Érthető, hogy a megye azon kevés települése közé tartozik, amelyek lélekszáma nem csökken, köszönhetően a jelentős bevándorlásnak. De egyre kedveltebb a kirándulók, túrázók körében is a kikapcsolódásra, pihenésre nagyon alkalmas falu. Manapság pedig az autósport szerelmeseit is vendégül látják Megyeren, a település külterületén kialakított cross pálya évente két alkalommal autó-rally versenyeknek ad otthont.


Kapcsolat

Polgármesteri hivatal: 3132 Nógrádmegyer, Petőfi út 79.

Telefon: 06-32-576-000, 06-32-376-201;  Fax: 06-32-376-201

Email: nogradmegyer@globonet.hu

Honlap: www.nogradmegyer.hu

  Szügyi iroda címe: 2699 Szügy, Rákóczi út 99-101 Telefon: 06-35/ 544-007;06-35/ 544-008 Email: ipte2008@gmail.com
© IPOLY-MENTI PALÓCOK