Ipolymenti Palócok

2017. június. 24, szombat | Iván

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Patak

Patak

község valaha város volt, a középkori viszonyok között a térség jelentős települése. Vásáros-Patak néven említették, mivel mezővárosként vásárokat is tartottak itt. Még IV. Béla 1255-ben adományozta az esztergomi érsekségnek, melyet örök adományként megerősített Albert király 1438-ban.

Plébánia is állt itt, fejlődését azonban megakasztotta az oszmán hódoltság. Története, ahogy a környékbeli falvaké is szorosan kapcsolódott Drégely vár történetéhez, s mikor azt a török elfoglalta, sorsa megpecsételődött. Oda lett plébániája, temploma, s elmenekült az egész falu. A XVII. század végére a hajdani harmincegynehány adóköteles házból ötöt tudtak összeírni, így visszasüllyedt a jobbágyfalvak sorába. Némi szerencsét jelentett, hogy az érsekség itt a zselléreknek is juttatott valamennyi földet, érdemes lett megtelepedni Patakon, úgyhogy a XVIII. századra már 110 házat számláltak össze. 

Történetéhez szorosan kapcsolódott a katolikus egyház egész a II. világháború végéig. Nem véletlen, hogy Patakon működött egyházi iskola négy osztállyal, hogy óvodája lett 50 gyerekkel, működött katolikus leány- és legényegylete. De a viszonylag élénk polgári életet jellemzi az is, hogy boltja, malma, no meg öt kocsmája is volt. (Oka kellett legyen annak, hogy az akkori plébános „Societates abstinentiae” társaságot indított 1846 májusában. Égetett szeszt egyáltalán nem, mást is csak mértékkel fogyasztottak a tagok.)

Patak épített értékeinek egy része is az érsekséghez köthető, mindenekelőtt a Szentháromság tiszteletére emelt temploma, melynek a beiktatása a XIX. század legelején történt. Impozáns a belső tereket díszítő képzőművészek névsora: a mennyezet négy evangélistát ábrázoló együttesét a Székelyudvarhelyen született Márton Lajos, a ruskicai márvány főoltárt Karl Ferenc József, a főoltár utolsó vacsorát ábrázoló képét Kaszás Gyula készítette. Igen szép szakrális építménye még a falunak az 1860-ból való kicsiny, barokk Szent-János kápolna is.

Polgári műemlékei közül a Derék-patakon átívelő, háromlyukú, öt méter széles és huszonkét méter hosszú kőhíd a legnevesebb, több mint kétszáz éve szolgálja a helybélieket és az erre utazókat. Kevésbé híres, de a falu életében fontos épület a Kalászház, amely a néprajzi-helytörténeti gyűjtemény mellett otthont ad hagyományőrző rendezvényeknek is. Különösen odafigyelnek a helyiek a népi szokások újjáélesztésére és a meglévők ébren tartására. Falunapot Pünkösd vasárnapkor rendeznek főzőversennyel, kézműves foglalkozással, ügyességi játékkal, kispályás focival, kulturális műsorokkal. (Ezek elengedhetetlen szereplői a Pataki Gézengúzok  lassan  egy évtizede. Kisiskolásokból szerveződött a tánccsoport, s mára az első tagok a középiskolát is kijárták), A két leglátványosabb helyi ünnep a szüreti felvonulás és bál szeptember végén, valamint a hagyományőrző Kalász-tábor a környék és a falu lányainak részvételével július első heteiben a plébánia épületében. Van miért Patakra látogatni egy-két napra, de akár hosszabb időre is, hisz kiindulási bázisa lehet egy gazdag palóc túrának. Közel a Cserhát, a Börzsöny, az Ipoly-völgye, lehetőség nyílik gyalog- és biciklitúrára, madárlesre, horgászatra, kissé tovább merészkedve pedig közel van Drégely vára, közel Horpácson a Mikszáth-kúria, Csesztvén Madách Imre hajdani lakhelye, közel a balassagyarmati Palóc Múzeum is, s még számtalan látnivalója a nógrádi vidéknek.


Kapcsolat:

Polgármesteri hivatal: 2648 Patak, Kossuth u. 6.

Tel: (35) 592-011  Fax: (35) 592-012 

Email: patak@nograd.net

Honlap: http://www.patakigezenguzok.hu

www.patak.hu

  Szügyi iroda címe: 2699 Szügy, Rákóczi út 99-101 Telefon: 06-35/ 544-007;06-35/ 544-008 Email: ipte2008@gmail.com
© IPOLY-MENTI PALÓCOK