Ipolymenti Palócok

2017. június. 24, szombat | Iván

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Cserhátsurány


a belső Cserhát egyik legszebb fekvésű települése, nem csupán körül veszik dombok, de a falu egyes részei is magaslatokra épültek, így például temploma, mely a megye egyik legszebb szakrális műemléke, miként szintén szép kastélyai. De a község halastava sem külterületen van, így tovább növeli az amúgy is szemet gyönyörködtető panorámát. Bármennyire is hangulatos a település, az nem állt arányban az itteni életfeltételekkel. A XIX. századtól mind kevesebbeknek jelentett biztos megélhetést a föld, a gazdák többnyire 4-6 holdat műveltek, így sokan kényszerültek a közeli városokban, elsősorban Salgótarjánban munkát vállalni. Később, a II. világháború után megalakult termelőszövetkezet sem oldotta meg a helybéliek gondjait, ahogy a ’90-es évektől alakuló magánvállalkozások sem. Mindazonáltal a táj szépsége és megörökölt műemlékei gazdag lehetőségeket kínálnak jövője számára.

Ahogy gazdag a múltja is. Errefelé is találtak az időszámításunk előtt 2000-2500-ban létező lengyeli kultúra tárgyi emlékeiből, más helyütt pedig a honfoglalás idejéből származó sírokat tártak föl. Hamar megtelepültek itt a honfoglaló magyarok, ezért is lehetett nagyon korai első említése az 1138-ban kelt dömösi prépostság alapítólevelében. „Villa Suran”-nak írták, így is maradt meg századokig: Surányként emlegették, csupán a XX. század elején tették hozzá megkülönböztetésül a Cserhát előtagot. Nem tudni pontosan a „suran” eredetét, leginkább szláv gyökerűnek mondják, s lehet egy társadalmi rang szava is, de lehet, hogy a „sógor” jelentésével bírt. A középkorban egymást váltották földesurai, először a Csór nemzetségé volt, aztán egy ideig Szanda várához tartozott, majd a Liszkóiak és a Surányiak osztoztak rajta, végül Szanda elestével török kézre került, s néhány évtized alatt elnéptelenedett. Az újjáélesztését akkori birtokosai szlovák jobbágyok betelepítésével oldották meg. Támogatták meggyökerezésüket nem csupán azzal, hogy földet biztosítottak megélhetésükhöz, hanem szabad vallásgyakorlásukat is lehetővé tették. Kivált, ha a birtokos is protestáns volt. Márpedig a Sréterek, a település XVIII. századi urai maguk is evangélikusok voltak, így eshetett meg, hogy Sréter György egy sörházból imaházat alakított ki a hívek számára. Később pedig rendes templomot építtetett a földjén, ma ez Surány egyik szép műemléke. Egyébiránt Tessedik Sámuel volt a Sréter-kastély lelkésze és házi tanítója. Ma hivatásos pedagógusok dolgoznak benne, mivel az épület a település iskolája, s természetesen a hajdani pedagógus-lelkészről nevezték el, akiről évente megemlékezik a falu. Legszebb épülete azonban a tájat uraló gótikus temploma, melyet még 1244-ben emeltek, s nem csupán az épület, de belső terének megőrződött freskórészletei is különlegesek.. A vele szemközti dombon pedig a XVII. században épült Jánossy-kastély vigyázza a környéket négy saroktornyával. 

Mindemellett a település hírét viszi már országosan is őszi duatlon-terepfutó versenye, miként az is, hogy áthalad rajta az Országos Kék Túra. Méltán.

 

  Szügyi iroda címe: 2699 Szügy, Rákóczi út 99-101 Telefon: 06-35/ 544-007;06-35/ 544-008 Email: ipte2008@gmail.com
© IPOLY-MENTI PALÓCOK