Keresés
Nyitvatartás

hétfő: 8:00-16:00 
kedd: 8:00-16:00 
szerda: 8:00-18:00 
csütörtök: 8:00-16:00 
péntek: 8:00-14:00

Kiemelt linkek

Csesztve

 

hírét legmesszebb minden bizonnyal Madách Imre hajdani lakhelye viszi. Érthető, hisz irodalmi nagyjaink egyik legjelentősebbjéről van szó, másfelől, mert hazánkban nincs másik Madách-emlékhely. De akad egyéb látnivaló is a településen, igen szép a Majthényiak kastélya, szép a helyi katolikus templom -mely az évszázadok során sokszor átépült, s majd minden korstílus jegyeit magán viseli -, nem beszélve a varázsos tájról. Alig teszünk meg néhány száz métert a faluban a patakmeder mentén, s máris erdei ösvényekre, gazdag erdőkre, hangulatos ligetekre bukkanunk.

Kedvezett ez a vidék az ember megtelepedésének ősidők óta, a közelben is számos helyen föllelt kőkorszaki, 5-5500 éves Lengyeli-kultúrának, valamint a bronzkor Pilinyi-kultúrájának nyomait itt is meglelték. S azóta folyamatos az emberi jelenlét, a honfoglalás idejéből vagy eleink, vagy az itt élő szláv népesség tárgyi emlékeit ugyancsak rejtette a föld. Szláv eredetűnek is gondolják a község nevét, a régiek úgy tartották, csehek származékai éltek a faluban, őket nevezték el a magyarok, s innen a Csesztve. Mindenesetre 1255-ben „Chestue” néven említik egy IV. Béla király idejéből való iraton. Egymást váltották urai, Salgói Miklósé 1423-ban, aztán Losonczi Lászlóé lett, majd Garai László kapta meg, osztoztak rajta a Szobiak és az Országhok, tulajdonolta Werbőczy István, végül az esztergomi káptalan földje volt századokig, aztán jött a török. A hódoltság itt is éreztette hatását, erősen megfogyatkozott a lakosság, a XVIII. századra szlovák jobbágyokat gyökereztettek meg a földek akkori birtokosai. Mire a XIX. század beköszöntött, az esztergomi káptalan mellett a Majthényiak vetették meg Csesztvén a lábukat. Utóbbiak fontos szerepet játszottak a megye politikai életében, akárcsak egy másik, igen ősi család, a Madáchok, akiknek szintén volt lakuk itt. Mindkét kúria szép példája a vidéki nemesi építkezésnek, s ma a falu dísze mindkettő.

Majthényi Károly XVIII. századi, barokk stílusú lakhelye ma óvoda, onnan följebb, a dombon, egy gyönyörű parkban áll a klasszicista stílus ihlette Madách-kúria, melynek alapjait az író apja, Madách Imre, királyi kamarás tette le. Hogy angolparkja olyannyira harmonikus, s benne botanikai ritkaságok is fellelhetőek, betudható a Madáchok kertészetszeretetének. Úgy tartják, vadászat helyett is inkább növényekkel szerettek foglalkozni. Mikor Madách Imre, 1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt, még nem a mai állapotában lakta a kúriát. Amiért ide költözött, az mindenekelőtt a Nógrádban indított politikai pályájának tudható be, Sztregova messzebb esett a megyeszékhelytől, Balassagyarmattól, mint Csesztve. Szerette ezt a helyet, itt születtek meg a gyerekei, innen hirdette a Pesten magába szívott liberális, reform eszméket, itt látta vendégül gyakran a szintén szabadelvű barátot, Szontágh Pált. S itt csalódott a maradi, reformokra alig-alig fogékony vidéki nemességben, akárcsak a politikában. Úgy gondolta később, ekkor készült elő a nagy műre, Az ember tragédiájára. Melyet Arany fanyalogva tolt arrébb, Goethe-utánzatnak tűnt föl előtte első olvasatra, aztán mikor komolyabban belemélyedt, már örömmel fordult segíteni Madách felé. És1862 augusztusában ő is vendégeskedett a kúria épületében. Ma múzeum működik benne, s évenként szép helyszínéül szolgál az október elején megrendezett Madách-emléknapoknak.