Keresés
Nyitvatartás

hétfő: 8:00-16:00 
kedd: 8:00-16:00 
szerda: 8:00-18:00 
csütörtök: 8:00-16:00 
péntek: 8:00-14:00

Kiemelt linkek

Érsekvadkert

 
 

neve hajdan csak Vadkert volt, s mivel az esztergomi érsek tulajdona, méghozzá vadaskertje, volt századokon át, lett később Érsekvadkert. E minősége nagyban meghatározta a falu sorsát, nem véletlen, hogy az egyik legősibb település az országban, s hogy volt idő, mikor a megye legnagyobb kiterjedésű és lakosú helysége volt, és az sem, hogy máig fontosak katolikus hagyományai. Ma is az egyik legnagyobb lélekszámú település a megyében, sőt, a legnagyobb olyan, amely nem város.

Története a honfoglalás előttig nyúlik, bronzkori leleteket, a Bodrogkeresztúri kultúra néven ismert népcsoport emlékeit találták meg a közeli Göröc-pusztán a régészek még 1938-ban. Hogy plébániája alakult, azt biztosan egy 1223-as iratból tudjuk, de valószínű, már korábban létezett, méghozzá, mint az Esztergomi Érsekséghez tartozó plébánia, aztán a tatárjárás után, mint hűbérbirtoka is egyben. Fejlődését Drégely eleste akasztotta meg, sőt, majdnem elnéptelenítette a települést. Ám valószínűbb, hogy lakói elmenekülvén visszatértek, ugyanis Rákóczi szabadságharcának idején már az egyik legnagyobb nógrádi falu, s a VIII. századra mezővárosi kiváltságokat is kapott, vásártartási jogokkal. Ahogy a közelben zajló Romhányi csatából 1710-ben, úgy az 1848-49-es szabadságharcból is kivette Vadkert a részét, nem csupán honvédeket állított ki, de Görgey fejsebét is itt kezelték az akkori esperes, Mészáros Imre plébániáján. Újabb fellendülés következett a falu életében a kiegyezést követően, malma lett, ipara, gazdasága egész a trianoni határok meghúzásáig fejlődött, ám ekkor az addig élénk kereskedelmi utak lezárultak. Aztán a II. világháború és az azt követő 40 év újfent visszavetette Vadkertet, a főterén lévő hősi emlékmű őrzi az I. és II. világháború harcaiban elesettek, a deportált zsidó polgárok és a bevonuló szovjet csapatok áldozatainak nevét.

Ma pedig újabb föllendülésnek örvend Érsekvadkert, elegendő, ha körbepillantunk főterén, s annak szépen renovált épületein, rendbetartott parkján. A teret az 1734-ben épült katolikus templom uralja, érdemes megtekinteni impozáns belső terét is, ólomüveg ablakait, Vaszari János főoltár mögötti Szent András apostolt ábrázoló festményét, vagy az Adorján Attila, helyi képzőművész készítette stációkat. Szép, szintén barokk stílusú a parókia épülete is, ahogyan szintén az a tér nyugati felében lévő Drágffy-kúria, mely ma magánépület, s egyik felében galéria működik. Egy valahai módos gazda XX. századi házában pedig megyei léptékkel is nagyon gazdag gyűjteményt alakított ki évek munkájával Réti Lajos és Réti Lajosné. A néprajzi tárlat a mezőgazdasági munka eszközeitől kezdve a „tiszta szoba” ünnepi kellékein át, a mindennapok használati tárgyait és bútorait felvonultatva mutatja be a helyi paraszti életet. Ugyanakkor eleven kultúrtérként is funkcionál, ahol a népi művészeteket foglalkozások során elevenítik fel az érdeklődők számára. Amellett, hogy Közösségi Háza is van a településnek, melyet 2001-ben avattak föl, s amely helyszíne báloknak, ünnepségeknek, s egyéb kulturális rendezvényeknek. Mindezek, s ezeken túl a falu szálláshelyei, s újabban horgászatra és vízparti pihenésre alkalmat kínáló tavai, a vidéki turizmus fejlesztése felé nyitják meg Érsekvadkert lehetőségeit.