Keresés
Nyitvatartás

hétfő: 8:00-16:00 
kedd: 8:00-16:00 
szerda: 8:00-18:00 
csütörtök: 8:00-16:00 
péntek: 8:00-14:00

Kiemelt linkek

Hont

 

históriája is régi, de még régebbiek, a történelem előtti ember itt föllelt maradványai, és még ennél is ősibbek, az ember előtti időkből valók a Honti szakadék üledékeinek állati és növényi lenyomatai. Időrendben haladva: a pleisztocén kora a legrégebbi, jégkorszakok váltották egymást, s a megkövült tengeri üledéket képző állati vázak, fogak, héjak bőven akadnak a szakadékban. Más helyén a falunak 8000 éves településre utaló leletek kerültek elő a földből, bizonyítván, hogy az itteni természeti viszonyok kedveztek az ember számára. 

Azt viszont, hogy az egyik legősibb magyar helyiség, már a históriából tudjuk. Igaz, Hont pontos eredetét nem teljes bizonyossággal.

Kézai Simon szerint Hont és Pázmány, vagyis Hunt és Patzmann, két sváb páncélos vitéz volt, Szicíliába indultak a szaracénok ellen, de a kereszténységet fölvenni szándékozó Géza fejedelem itt tartotta őket. Olyannyira, hogy ők ütötték lovaggá Szent Istvánt, s ősei lettek a Hont-Pázmány nemzetségnek, melyből többek közt a Forgáchok és a Batthyányak is sarjadtak. Hogy az egyik legősibb magyar település, az biztos, s hogy vára állt már Géza idejében, az pedig nagyon valószínű. Mindenesetre a rege szerint Hunt vezér alapította Hontot, s a mai község északi területén várat építtetett körülbelül a X-XI. század fordulóján. Az erődöt sokszor említik a következő századokban egész a tatárjárásig, aztán azonban nem, az ásatások tanúsága szerint tűzvészben elpusztult, majd később, már a török alatt a falu is. Aztán újáéledt.

Bora, búzája, dohánya, erdeje, malma, gyümölcsöse és vendégfogadója volt a falunak egy XVIII. századi leírás szerint, vagyis élte a nógrádi falvak csöndes életét, és éli ma is. Jelentős különbség azonban, hogy a faluhoz tartozó hajdani Parassapuszta ma korántsem puszta, hanem határátkelő, a hontiak jelentős része dolgozik ott. Más szempontból is megnőtt a jelentősége a település számára, ha turista, kiránduló jár erre, könnyedén utazhat innen a szlovákiai látnivalók felé, viszonylag közel van ide Léva, Zólyom, Zselic, Kürtös, vagy épp Losonc. De ha nem tervezne valaki külföldi utat, akkor is kellemes kikapcsolódást, különleges szép tájakon való túrázást élvezhet Honton.

Sajnos a vár ma csak a régészeknek jelent valamit, szép viszont a település barokk temploma, még Mária Terézia költségén épült 1776-ban. Udvaráról gyönyörű kilátás nyílik a völgy házaira, s távolabb, arra, ahol már a Börzsöny magasodik, kitűnő kiindulópont innen kezdeni egy sétát a faluiba, megtekinteni a polgármesteri hivatal főterén a Szent István emlékművet, mellette egy felújított régi tűzoltókocsi áll, kissé távolabb pedig egy Nepomuki Szent János szobor.

Hont környéke több titkot is rejt, melyek legendákként élnek az itt élők emlékezetében. Ezek egyike a Tsitári forrás, mely búcsújáró hely is, valaha egy pásztorfiú kapta itt vissza a víztől a szeme világát. Szintén legenda a Szondi-alagút, sokan kutatták a Hont-Tsitár közelében lévő, hegybe fúrt vájatot. Mondják, a Drégely vár titkos járata lehetett. Végül pedig meg kell említeni a Honti szakadékot, a Hont Motellal szembeni keskeny gyalogúton juthatunk a védett szurdokba, kivált esők idején és hóolvadáskor szemet gyönyörködtető az ilyenkor életre kelő zuhatag.