Keresés
Nyitvatartás

hétfő: 8:00-16:00 
kedd: 8:00-16:00 
szerda: 8:00-18:00 
csütörtök: 8:00-16:00 
péntek: 8:00-14:00

Kiemelt linkek

Iliny


tája, hogy a szemhatáron magasabb hegyek veszik körül, de a település mégis inkább tagolt dombos vidék, valóban festői környezet. Lett is képzőművészeti alkotótábora, immáron 2006-tól. Ahogyan kulturális örökségét szintén igyekszik ápolni, mesemondó versenytől a falunapig, hagyományőrző együttesétől a vallási események, szokások, búcsú megtartásáig. Pedig nincs épp könnyű helyzetben, s nem is volt. Noha a ’60-as évek hoztak föllendülést a falunak, a központosító településpolitika kevés olyan nógrádi helységet érintett annyira kedvezőtlenül, mint Ilinyt. Holott vidéke, fekvése, máig igen szép számmal megmaradt régi parasztháza, a falu hangulata jobb sorsra érdemesíti.

E sors kezdete a történelem előtti időkbe vész, a szomszédos Marcalban bronzbaltát, itt kőkorból valót találtak, s a későbbi időkben is folyamatos lehetett errefelé az emberi jelenlét. Első írásos említése a XIV. századból való, bizonytalan az eredete az Inini névnek, amelyen szerepel. Az „Ilin do” Illés völgyéből valót jelent, s szláv gyökerű, az ilinka szintén, annak jégen csúszás az értelme, mások a Ún, Uny tulajdonnevekből származtatják. Sokáig a Kacsics nemzetségé volt, aztán a Szécsényiek is birtokolták. A török hódoltság kezdetén még 26 családja volt, aztán egy se. Mikor újra betelepült, már nem a régi helyén, a Kenderes és Pusztatemplom dűlőkbe tértek vissza fölépíteni, hanem a mai helyén, a völgyben emelték az első házakat. A XIX. századra már többen éltek itt, mint manapság. De az az évszázad sem volt kegyes Ilinyhez, egy áradáskor patakja a falu nagy részét lerombolta, nem kímélte templomát sem, később pedig a kolera végzett a település felével, úgyhogy a valamikor majd 360 lakosú helység 170 főre zsugorodott. Vélhetőleg kevéssé jelentett vigaszt, hogy Ferenc József erre hadgyakorlatozván egyszer átvonult Ilinyen. Mindenesetre a helybéliek emlékezetében megmaradt a koronás esemény. A falu igazán a II. világháború után változott sokat, ekkortól fejlesztették számottevően infrastruktúráját, épültek új házai, s kaptak burkolatot útjai, egész a ’60-as évek végéig. Ekkortól az addig önállóan működő tanácsot, önkormányzatot más környékbeli települések látták el, megszűnt iskolája, de még az építési engedély jogát is megvonták a faluban. Nem csoda, hogy megkezdődött innen az elvándorlás.

De az új idők új lendületet adtak Ilinynek, önkormányzata lett, a helybéliek ragaszkodását településükhöz jól érzékeltetik közösségi rendezvényeik. Ezeken, de országos programokon is mindig örömmel látott fellépő az Ilinyi Hagyományőrző Csoport.  S persze elengedhetetlen szereplői a helyi falunapoknak. Melyeken mára hagyománnyá vált, hogy az 1947-ben, kastélyból átalakított Magyarok Nagyasszonya templom szentmiséjét búcsújárás követi a Mogyorós domb fennsíkján álló Mária szoborhoz. Egyébiránt, ha erre kirándulunk, az itt kialakított pihenőt mindenképp érdemes felkeresni, tiszta időben egész Tátráig ellátni. A gyönyörű környezet és a helyiek vendégszeretete hozta ide a képzőművészeket is. Az Ilinyi Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor már évek óta vonzza külföldről is a festőket, szobrászokat nyaranta, hogy Nógrád egyik legszebben kialakított műtermében dolgozzanak, az ilinyi ég alatt.