Kutasó

 Kutasó 

két patak, a Szuha és az Egres közti Királyka lapályára épült, közel Hollókőhöz, közel Szandához, Bujákhoz, Sasbérchez, kis híján érinti a Kék túra útvonala, de ha nem is megy rajta keresztül, innen gyalogosan könnyen elérhető a Cserhát számos szép vidéke. Nem csoda, hogy vendégháza gyakran megtelik utazókkal. Nem csak nyáron, de hidegebb, őszi, téli, tavaszi hónapokban szintén érdemes fölkeresni, egy-egy kiadós túra után öröm visszatérni a fatüzelésű cserépkályhák melegébe, melyet a helyi gondnok, Huszár Jánosné már jó előre előkészít, ahogy a friss, ropogós ágyneműt is.

Errefelé az ókor óta laknak, szkíták szorították ki innen a kimmereket Kr. e. a VIII. században, nyomaikat, eszközeiket a Kubinyi Ferenc Múzeum régészeti osztálya őrzi. Írásokban 1265-ben szerepel először, de a történettudomány úgy véli, már az 1100-as évektől benépesült. Az okmányok Carsov, Kuthasov, Gutas néven említik, testálódott királyról nemesre, majd megint királyra, egymást váltották földesurai, majd 1439-ben a Báthoryaké lett, aztán elérte a török pusztítása. Egy ideig a nógrádi szandzsákhoz tartozott, aztán teljesen elnéptelenedett. Csak miután a XVII. század végén megszűnt az oszmán hódoltság érkeztek új lakói, méghozzá Zólyomból, Ostralukáról és Bagyinból származó tótok. Árulkodnak erről a használatban lévő helynevek, mint például a Kopanica, Dolina, Hrastya, csakúgy, mint a családok nevei: Gyetvanok, Szlobodnyikok, Mihalikok élnek errefelé. Kevéssé érintették Kutasót a következő századok, csöndesen élték mindennapjaikat a Gyürky, Puky, Schöenberg, Károlyi, Dessewffy uradalmak cselédjeiként a helybéliek, csöndesen vonultak be az I., majd a II. világháború frontjaira a hadkötelesek, szinte egy se tért vissza. Emléküket a főtér kopjafája őrzi.

Ma is csöndes a település, majdnem zsákfalu, utána még Bokor következik, aztán már csak az erdők, dombok, kirándulóösvények. Épp ez jelenti egyik nagy varázsát, nincs átmenő forgalma, itt valóban lehet pihenni. És élni is: az elmúlt években jelentősen fejlődött Kutasó, kiépült az infrastruktúra, gáz, víz, szennyvíz tisztító telep és hálózat, telefon, internet, megújult a falu központja, valóban szép parkkal, orvosi rendelővel, játszótérrel gazdagodott, de jutott egy köztéri palóc-kemencére is. Nem csoda, hogy a tősgyökös kutasóiak mellé egyre érkeznek a bevándorlók. Költöztek ide Pestről, Miskolcról, a Nyírségből, van, aki gazdálkodik, van, aki nyugdíjas éveit szeretné ebben a nyugalomban eltölteni, de ideális a vidék művészi-alkotó életre is. Hogy mennyire magával ragadó a táj, azt talán Ferenczy Kristóf helyi keramikus fotói illusztrálják legjobban, amelyeket a település honlapján bárki megtekinthet (http://www.kutaso.hu/ferenczygaleria.html).

Az itt élők szelídsége és a Cserhát vidékének nyugalma, levegője mellett Kutasó vize is érték, a dombság legbőségesebb forrása Bokoron ered, a Tátrából érkezik, szlovákul Tyeplica (langyos, meleg) néven becézik, mindig 18 fokos ásványvíz. Itt ez folyik a csapból.

 

Elérhetőségek

 

 

 

 

 

Községháza: 3066 Kutasó, Toldi út 4. 32-381-025. M.: 06-20-561-6081

 

 

 

 

Turistaház: 3066 Kutasó, Ady E. Út 2. 32-381-028

 

 

 

 

Orvosi rendelő: Ady út 1. 32-381-027

 

 

E-mail: szepesp@freemail.hu,

 

kutasoi@freemail.hu

 

 

 

A turistaház: 3066 Kutasó, Ady E. Út 2.

 

 

 

 

Telefonszám: 06-32-381-035

 

 

 

 

Foglalás: Huszár Jánosné gondoknál, 06-30-298-4066

 

 

Magán szállás

 

 

A Községben Bagyánszky Jánosné foglalkozik falusi vendéglátással.

 

 

Cím: 3066 Kutasó, Arany J. út 23. Tel.: 06-32-381-017