Keresés
Nyitvatartás

hétfő: 8:00-16:00 
kedd: 8:00-16:00 
szerda: 8:00-18:00 
csütörtök: 8:00-16:00 
péntek: 8:00-14:00

Kiemelt linkek

Szécsény

Szécsény

kistérségi központ, Salgótarján és Balassagyarmat között, a szlovák-magyar határ közelében fekszik, néhány kilométerre az Ipoly folyótól. A város híres szülöttei közé tartozik Komjáthy Jenő költő, Haynald Lajos bíbornok, kalocsai érsek, és Ferenczy Teréz költőnő.

A környékbeli feltárásokon előkerült leletek arról tanúskodnak, hogy az első évezredben avarok, germánok és szászok is megfordultak a vidéken. Az oklevelekben 1229-ben bukkan fel először Szécsény neve. A XIV. században a település mezővárosi jelleget öltött, és a környék központja lett, Károly Róbert végül 1334-ben városi ranggal ruházta fel. A török dúlás és a pestisjárvány után a település elnéptelenedett, 1705-ben azonban II. Rákóczi Ferenc már ide hívta össze a rendi országgyűlést, és itt, az úgynevezett Borjúpáston kiáltották ki fejedelemmé, s itt mondta ki az anyaország és Erdély egyesítését. Az 1848-as szabadságharc után a várost császári csapatok szállták meg, a település városi rangját 1886-ban elvették, s azt csak 1986-ban kapta vissza.

A város műemlékei közül legtöbben a Forgách-kastélyt keresik fel először. A kastély 1760 körül épült, nevét első tulajdonosairól, a Forgách-családról kapta. A háború alatt erősen megrongálódott épületet 1974-ben újították fel, s itt kapott helyet a Kubinyi Ferenc Múzeum, és a Nógrád megye történelmi és régészeti emlékeit bemutató kiállítás. A kastély gyönyörű kertje tavaival kedvelt pihenőhely.

Szécsény vára valaha az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt, az építés pontos ideje nem ismert, de egy 1461-ben keltezett oklevél már említi. Kezdetben ez foglalta magába a ferences templomot és a kolostort is. Az egykori gótikus vár falainak maradványát felhasználták a Forgách-kastély építéséhez. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkal erősített várból megmaradtak a falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és az északkeleti sarokbástya (a Bástyamúzeum), valamint néhány lőréses téglafal-szakasz.

A ferences templom és kolostor Szécsény legjelentősebb műemlék épülete. Története a XIV. században kezdődik, amikor XII. János pápa 1332-ben engedélyezte az alapítást. Az épületegyüttes 1694-1734 között barokk stílusban átépítve. A hazai gótikus építészet egyik remeke, a csillagboltozatos sekrestye és a fölötte található Rákóczi-szoba, amely a Fejedelemnek is szállást adott. A rend és az épület sok mindent elszenvedett az idők során, a ferencesek 1989-ben végül visszakapták ősi kolostorukat, ahol jelenleg is plébánia és noviciátus működik.

A korábban fából, majd kőből épült barokk Tűztorony a mai formáját 1929-ben nyerte el.Az épület érdekessége, hogy a talaj agyagrétegének csúszása miatt a torony szemmel láthatóan ferde. A toronyban állandó kiállítás tekinthető meg a tűzoltás történetéről.

A Kézművesházban a környék mesterembereinek munkáit csodálhatjuk és vásárolhatjuk meg, és mindig friss információkat kaphatunk az aktuális programokról. 

 

 

Elérhetőségek:

Szécsény Városi Polgármesteri Hivatal

3170 Szécsény, Rákóczi út 84.

Tel.: (32) 370-199; (32) 370-237

Fax: (32) 370-170

E-mail: szecseny@xmail.profinter.hu

Honlap: www.szecseny.hu