Keresés
Nyitvatartás

hétfő: 8:00-16:00 
kedd: 8:00-16:00 
szerda: 8:00-18:00 
csütörtök: 8:00-16:00 
péntek: 8:00-14:00

Kiemelt linkek

Háztáji gazdálkodás és egészséges élelmiszer vidéken című előadás összefoglalója

Hírek - 2015-03-02
Háztáji gazdálkodás és egészséges élelmiszer vidéken című előadás összefoglalója
Időpontja: 2015. február 26. 10 óra Helyszín: Szügy Község Önkormányzati Klubterem, Szügy Rákóczi út 99-101. Bíró Anna vidékfejlesztési szakértő köszöntötte a megjelenteket, bemutatta az előadók és ismertette a napi programot.

 

Időpontja: 2015. február 26. 10 óra


Helyszín: Szügy Község Önkormányzati Klubterem, Szügy Rákóczi út 99-101.


Bíró Anna vidékfejlesztési szakértő köszöntötte a megjelenteket, bemutatta az előadók és ismertette a napi programot. 

Kis Zoltán mezőgazdasági-vidékfejlesztési szaktanácsadó „Agroszociális gazdálkodás. Egészséges élelmiszer előállítás.” témakörben tartott előadást. 

Kiemelt hangsúllyal beszélt a helyi gazdaságfejlesztés kérdésköréről (helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés, REL, vidéki turizmus, falusi vendéglátás, szövetkezés, fejlesztés, közfoglalkoztatás, szociális földprogram.

Szót emelt a helyi gazdasági fejlesztés eszközeiről a szakképzés, gazdasági együttműködés, önkormányzati intézkedések fontosságáról.

 

A háztáji gazdálkodást újjászervezik. Hagyományos gazdálkodási forma volt a magyar vidéki településeken, a családi önellátáson túl belföldi és export alapot szolgáltatott, kiegészítő jövedelmet, részmunkaidős foglalkoztatást biztosított. A háztáji és agroszociális gazdálkodási program nem természetbeni segélyezés, hanem egy összetett, komplex célokat szolgáló, tudatosan, szisztematikusan felépített vidéki program. Elsősorban a munkaigényes ágazatokat preferálja, a hazai kis állat létszám növelhető, házkörüli udvarokban indítható, könnyen kezelhető.

 Előnyei:

-kiegészítő jövedelemforrás

-növeli az önellátást

-erősíti a térségi autonómiát

-egészséges, friss, jó minőségű

-növeli a helyi identitást

-erősíti az önellátó falvak képét

-szakoktatást, oktatást, képzést biztosít

-erősíti a közösségfejlesztést

 Jelenlegi problémák:

-adminisztratív túlszabályozás

-piacok vesztése

-csekély gazdaságosság

-szaktudás hiánya

-integrációs partnerek eltűnése

-elöregedő falvak


Bemutatott néhány kiemelt projektet:

1.      Nyúlunk a munkáért program. Jelenleg 80-85 ezer anyanyúllal rendelkezünk, kb. 4 millió db nyulat vágunk. Lajosmizsén és Baján működnek ma Magyarországon vágóhidak. 96%-ban export orientált tevékenységet végeznek, 4%-ban a hazai piacot elégítik ki. Nyomonkövethetőség, egyöntetű minőség, származás ellenőrzés, állategészségügyi előírások nehezítik a nyúl hús előállítást. Közfoglalkoztásban min. 50 anyát érdemes beállítani a tenyésztésbe, ekkora létszámnál már termeltetési szerződést is kötnek a vágóhidak. Zika Szövetkezet és Nagyhajmási Gazdaszövetkezet 20 milliós kerettel indította el a programot. Nehéz körülmények között élő kisgyerekes családok részesültek a projektből.

2.      Húsgalamb tenyésztés: integrációs tevékenységben rentábilis vállalkozás lehet. A rendszerváltás után teljesen szétzizálódott az ágazat. 200 pár húsgalamb érdemes tenyésztésbe állítani, hogy megtérüljenek a költségek. Tenyészalapanyag szükséges az elinduláshoz. Speciális takarmány szükséges a tartáshoz. Háztájiban is lehet nevelni az állatokat, nincs nagy helyigénye. Jó minőségű, vitamindús élelmiszer.

3.      Méhészet: 11 méhcsalád/km2 a sűrűsége. Kb.15. ezer t/év exportra termel hazánk. Vándorméhészet kiépítés költsége 2,5 millió Ft. Mindig hosszútávban kell gondolkodni, mert az első évben jelen esetben a költségek mintegy 1/3-a térül meg.

4.      Baromfitenyésztés: a. étkezési tojás előállítás. A tojás előállításra rá lehet építeni a tésztagyártást, mely hozzáadott értékként jelentkezhet. b. brojler csirke előállítás. Csak gondos odafigyeléssel lehet ezzel foglalkozni.

5.      Japán fürj: szalmonellamentes, 35 napos korában már ivarérett, éves tojás termelése 300 db, 17 napra kell a tojás. A termelési programban csak a tojók vesznek részt, a kakasokat lefojtják. Prémium termék: Budapest Albán utca 1. szám alatt dolgozó cég főtt, füstölt fürjtojást állít elő és a pesti élelmiszerláncoknak értékesítenek. Már elkezdtek tésztát is gyártani a tojásból. Olcsó a takarmány előállítás, fényprogrammal jól tenyészhetők. 1 m2-re 20 állat betehető. Pincében, kazánházban jól tarthatók.

6.      Gyógynövénytermesztés: kézi munkaigényes ágazat. Kevesebb, mint 18 ezer ha-on termesztenek gyógynövényt az országban. Bazsalikom, máriatövis, kökény, csipke, levendula a „sláger” növények. 2 kg-ig bárki gyűjthet, effelett engedélyhez kötött. Gyűjtő hálózatot kell kiépíteni és szárító kapacitást kell biztosítani. A legnagyobb felvevő piac a németek.

 

Bányainé Sárdi Dóra, ROZI MŰHELY tulajdonosa az „Egészséges élelmiszer előállítás a gyakorlatban” címmel prezentálta a terényi sajtelőállítás jó gyakorlatát. Az előadó beszámolt arról, milyen kezdeti és jelenlegi nehézségekkel kellett, kell megküzdeniük a családi gazdaságban. Tapasztalata alapján a köv. dolgokkal is tisztában kell lenni: egy állandó munkahely fix bevételt jelenthet, pályázatok igénybevétel erősítheti a gazdaságot, a hivatali bürokrácia nehezíti a ügyintézést, szaktudás hiányában probléma lehet, piaci lehetőségek arányosak a gazdaság méretével. 3 év tapasztalat alapján jó gyakorlatokat prezentált a saját előállítású sajt és egyéb tejtermékek területén.