Keresés
Nyitvatartás

hétfő: 8:00-16:00 
kedd: 8:00-16:00 
szerda: 8:00-18:00 
csütörtök: 8:00-16:00 
péntek: 8:00-14:00

Kiemelt linkek

Erdélyi partnereknél az Ipoly-menti Palócok

Hírek - 2013-08-20
Erdélyi partnereknél az Ipoly-menti Palócok
Nemzetközi együttműködések előkészítésére nyert pályázatot még 2012 novemberében az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesülete. Az együttműködő partnerek a Csík LEADER HACS és a GAL Valea Muntelui LEADER HACS. Hozzájuk látogattak el az egyesület és a munkaszervezet képviselői tapasztalatcserére, s egy későbbi szakmai együttműködés részleteinek kidolgozása végett.

 Erdélyi partnereknél az Ipoly-menti Palócok

 Nemzetközi együttműködések előkészítésére nyert pályázatot még 2012 novemberében az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesülete. Az együttműködő partnerek a Csík LEADER HACS és a GAL Valea Muntelui LEADER HACS. Hozzájuk látogattak el az egyesület és a munkaszervezet képviselői tapasztalatcserére, s egy későbbi szakmai együttműködés részleteinek kidolgozása végett.

Halmosi György elnök, Percsina Norbert alelnök, valamint az elnökség három tagja, Szalatnyainé Zsigmond Éva, Becske, Beszkid Andor, Rimóc és Fekete Tibor, Patak polgármestere vett részt az első, június 2-án kezdődő úton. 

 Vendégségben a „Hegyek völgyei”-nél

 „Hegyek völgyei”, ezt jelenti magyarul a „Valea Muntelui”, annak az Asau székhelyű román LEADER egyesületnek a neve, melynek munkaszervezet vezetője, Ochiros Vlad Mihai és négy munkatársa fogadta az Ipoly-menti Palócokat. Mátéffy Mária, a Csíksomlyón működő Csík Leader Egyesület munkaszervezet vezetője tolmácsolt a román és magyar felek között.

 

Gyönyörű tájon, ezer méter magas hegyek völgyében helyezkednek el a GAL Valea Muntelui LEADER Egyesület települései, Brustoroasa, Ghimes-Feget (Gyimesbükk), Asau, Poduri, Dofteana, Darmanesti és Agas, melyek még az első LEADER körben léptek szövetségre.

A nyitott és konstruktív megbeszélésen, melyen részt vett Doru Merlusca, Agas polgármestere is, elsősorban a turisztika és a kultúra, gazdasági szempontból pedig a helyi, mezőgazdasági termékek értékesítésének területén láttak lehetőséget a felek a további együttműködésre. Egyetértettek abban, hogy egy hosszú távú együttműködési megállapodásban rögzítik majd elképzeléseiket, az ehhez szükséges tervezetet, azokat a szempontokat, melyeket a HACS-ok fontosnak tartanak belevenni a megállapodásba, egy hónapon belül eljuttatják egymáshoz az egyesületek. A megállapodás aláírására várhatóan az Ipoly-menti Palócok Egyesületének következő, 2013. június 23-ra tervezett csíkszeredai látogatásán kerül majd sor.

A nap további részében helyi terméket előállító vállalkozókat látogattak meg az egyesületek képviselői Asauban. Hús-, tej- és tejtermékek előállításával, valamint zöldségek és erdei gyümölcsök feldolgozásával foglalkozott az első gazdálkodó, aki a családi üzem bemutatótermében színvonalas kiállításon vonultatta fel áruit. A termékskála tradicionális módon előállított savanyúságokból, sajtkészítményekből, feldolgozott erdei gombákból, erdei gyümölcs készítményekből és házi húskészítményekből állt.

SAPARD pályázatból megvalósult mézfeldolgozó volt a másik helyszín, ahová a munkaszervezet vezetőjén kívül elkísérte a vendégeket Gharasin Ioan, Asau alpolgármestere is. A vendégek nem csupán az üzemben előállított készítményeket tekinthették meg, de bepillantást nyerhettek az alkalmazott technológiába is. A hagyományos, mézből készült termékek bőséges választéka mellett az itteni feldolgozás különlegessége, hogy sokrétűen használják föl a virágport is, gazdag választékban állítanak elő belőle táplálék kiegészítőket.

Deáky Andrásnál, a gyimesbükki Deáky Panzió tulajdonosánál folytatódott az út, itt a vállalkozó elmesélte, hogyan vágott bele a vendéglátásba, miként fejlesztette, bővítette folyamatosan a szolgáltatásait, s mik a jövő időszakra vonatkozó elképzelései. Majd megmutatta azokat a művészeti alkotásokat, melyekkel vissza-visszajáró vendégei ajándékozták meg az évek során, majd egy helyi specialitásokból készült ebéden látta vendégül a csoportot.

Természetesen Gyimesbükkről nem lehet úgy tovább utazni, hogy nevezetességeit, a Gyimesi-szorost, az „Ezer éves határt”, az ide épült őrhelyet, a Rákóczi-várat, s a hajdani, monarchiabeli 30-as őrházat, a Császári és Királyi Államvasutak kelet felé eső utolsó őrházát ne nézné meg a látogató. A szoros földrajzi fekvése kitűnő lehetőséget biztosított arra, hogy innen őrizhessék az ország belsejét, nem véletlen, hogy itt húzódott a határ már ezer évvel ezelőtt is. Ugyan Bethlen Gábor fejedelem építette itt az első komolyabb erősséget, mégis II. Rákóczi Ferencről nevezték el a helyiek a várat, mert a vezérlő fejedelem tette komolyabb hadi tényezővé. E jelentőségét mára elvesztette a szoros és vára, történelmi tárlattá lett, őrzi ezer év emlékeit.

  Másnap a csíkszeredai szálláshelyről Kostelekre vitt a csoport útja. Páratlan környezetben, a Csíki-Havasok 846 méteres magasságában, a Hárompatak völgyében fekszik az 520 fős kis csángó magyar falu. Az itt működő Szellő Egyesület elnöke, Ferencz András, valamint Imre Éva és Vaszi Levente pedagógusok fogadták a vendégeket. Amint Ferencz András elmondta, az egyesület koordinálja a helyi magyar nyelvű oktatást és kulturális életet, méghozzá eredményesen: 2012-ben a Duna Televízió „Felszálott a páva” vetélkedőjén különdíjat nyert az égiszük alatt működő Szellő Néptáncegyüttes. Imre Éva és Vaszi Levente a magyar nyelvű oktatás helyzetéről adtak tájékoztatót, amint elmondták, bár a település szinte teljes egészében magyar, az anyanyelvi oktatás mégis az állami iskolán kívül, délutánonként zajlik. Ugyanakkor örömmel számoltak be arról, hogy magyarországi magánszemélyek és egyesületek adakozásából sikerült 2012-ben felújítani az iskolát.

Az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének képviselői beszámoltak az előző napi Agasban lefolytatott tárgyalásokról, melynek eredményeként a Valea Muntelui-val kötendő megállapodásuknak része lesz a csángó-magyar-román kulturális együttműködés, melybe a tervek szerint bevonják Kostelek egyesületét is.

A tárgyalásokat követően a vendégek meglátogatták Vrencsán Emil helyi gazdálkodót, aki tehenészetet vezet. Az előállított tejet a család dolgozza fel, elsősorban sajtot, túrót és ordát értékesítenek, míg a borjakat eladásra nevelik. Ezután ismertette a helyi termék előállítás lehetőségeit, támogatási rendszerét, gazdasági feltételeit.

  Csíksomlyón a Csík LEADER Egyesületnél

 

   Csíksomlyón található a Csík LEADER központja, ahol Mátéffy Mária munkaszervezet vezető fogadta az Ipoly-menti Palócokat. A megbeszélésen áttekintették a két szervezet közötti együttműködés lehetőségeit, továbbá azt, hogy ebbe hogyan lehet harmadik partnerként a GAL Valea Muntelui-t is bevonni. Amint Mátéffy Mária elmondta, kiváló kapcsolatokat ápolnak Magyarországgal, elsősorban hazai vidékfejlesztési hálózattal, s behatóan ismerik annak tevékenységét. 

A megbeszélés után Karcfalvára indult a csoport, itt egy különleges növénytermesztő gazdaságot látogattak meg, Szilágyi János vállalkozó olyan zöldségeket és gyümölcsöket termel, többek között dinnyét és epret, melyek hagyományosan a Csíki-medencére nem jellemzőek.

Gyergyószárhely volt a következő állomáshely, itt a felújítás alatt lévő Lázár-kastélyt tekinthették meg a vendégek. Az impozáns épületegyüttes története szorosan összefonódik a Lázár család történetével, már a 1406-ból való első írásos említése e famíliát jelöli meg birtokosként, ekkor Lázár Bernáté volt a terület ura. A várkastély több szakaszban épült 1450. és 1532. között, majd 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat emeltek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá alakították, így válhatott ekkorra a Székelyföld egyik fontos katonai és közigazgatási központjává. Különleges esemény gazdagítja históriáját 1658-ban, a Gábor diák vezette székely csapat szeptember 6-án itt győzte le a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesettek hamvait a település alatti Tatárdomb sírhalma őrzi, emléküket pedig egy 1908-ban elhelyezett emléktábla.

Szomorú fordulópont a kastély történetében 1707. Lázár Ferenc birtokos hadműveletekkel is segítette a kuruc sereget, s ezért a császári betörés elől Csángóföldre menekült. Az elhagyott erősséget Acton, császári tábornok felgyújtatta, s csupán egy sarokbástya élte túl a pusztítást. Ekkor még helyrehozatta Lázár Ferenc a kastélyt, de 1748-ban újra leégett, majd 1842-ban egy újabb tűzvész alkalmával végleg romba dőlt, csak egy ép bástyája maradt. Az utolsó Lázár–örökös, Lázár Zsigmond és felesége 1853-ban költöztek ki végleg az ódon falak közül.

Már 1987-ben megkezdődött az épületegyüttes restaurálása, ekkor UNESCO támogatással pazar freskóit állították helyre. Azóta folyamatos a múzeum renoválása, melynek végeztével régi pompájában áll majd a nagy történetű várkastély.

Este visszaérkezve Csíkszeredára a három nap tapasztalatait összegezték vendégek és vendéglátók, s egyúttal a következő, június végére tervezett találkozó részleteit tárgyalták meg.

 Együttműködési megállapodás

 A következő, június 24-ei találkozó fő eseménye a korábbi megbeszélések alapján kidolgozott megállapodási szerződés véglegesítése volt. Az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesület részéről Halmosi György elnök, Urbán Gábor munkaszervezet vezető, Kiss Angéla vidékfejlesztési menedzser, Illés Kálmán, Szente polgármestere és elnökségi tag, valamint Keresztes Imre, Szécsényfelfalu polgármestere és elnökségi tag, a Csík LEADER Egyesület részéről András Zoltán elnök, Mátéffy Mária munkaszervezet vezető és öt munkatársa, Lakatos Berényi Ágnes, Koszta Csaba János, Mihály Emőke, Köllő Tímea, Berényi Ildikó, a GAL Valea Montelui HACS részéről pedig Vlad Ochiros munkaszervezet vezető, valamint négy kollégája, Harjaba Julieta, Cozmolici Adina, Alixandrescu Andreea és Ferchiu Rodica vett részt a megbeszélésen.

   

A találkozó a Csík LEADER Egyesület tevékenységének és a működési terület természeti, kulturális értékeinek, gazdasági lehetőségeinek bemutatásával kezdődött. Amint azt Mátéffy Mária elmondta, az egyesület hetven hegyvidéki települést fog össze, ezek huszonhárom közigazgatási központhoz, s három kistérséghez, Alcsíkhoz, Felcsíkhoz és a Pogány-Havasokhoz tartoznak. A területet dél felől a Kászoni-medence határolja, legdélebbi települése Tusnádfürdő, legészakibb települése pedig Csíkszentdomokos.

Ezt követően került sor az együttműködési megállapodás véglegesítésére. Mind a három egyesület képviselői egyetértettek abban, hogy az együttműködési megállapodásnak átfogónak kell lennie. Ki kell terjednie a sport, az oktatás, a kultúra, a gazdaság területeire, mivel így adódik a legkedvezőbb feltétele annak, hogy a nemzetközi pályázatok lehetőségeit a legszélesebb körben ki lehessen használni. 

 Utazás Csíki tájakon

 

 Komoly fejlesztések helyszíne Csíkszentkirály, az itt lévő Borsátoros fürdő mára gyógyturisztikai központtá vált, igaz, az elmúlt két év munkája még nem fejeződött be. A létesítmény, melyet Székely Ernő polgármester mutatott be a vendégeknek, a meglévő természeti kincsre, a gyógyvízre a mai kor kívánalmainak megfelelően épül rá modern szálláshelyekkel, jakuzzival, kül- és beltéri medencékkel. 

Más, de nem kevésbé fontos előrelépés történik Csíkszentsimonban, ahol Mihályfalvi Gábor ügyvezető mutatta be a hulladékhasznosító üzemet, melyet az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás sikeres Phare pályázaton tudott létrehozni. Az alcsíki települések háztartásából kéthetente összegyűjtött háztartási hulladék a csíktapolcai lerakóba, majd előválogatás után a csíkszentsimoni hulladékválogatóba kerül. Szelektíven gyűjti a vállalat a nyomdaipari hulladékot (papírt, kartont, textíliát), a PET palackokat, műanyag csomagoló anyagokat, háztartási fémhulladékot, valamint a háztartási vegyszereket.

Csíkkozmáson turisztikai fejlesztést tekintettek meg a vendégek. A Tulipán panzió, melynek kétszintes épületében két és négyágyas szobákat alakítottak ki teljes egészében önkormányzati tulajdonban van, s önerőből is épült. Csíkkozmás első támogatott beruházása, a közösségi ház, az ehhez szükséges források már LEADER pályázatból származnak, a napokban kapták kézhez az erről szóló támogató határozatot.     

A látogatások után az együttműködési megállapodásról szóló megbeszélések Csíkszeredán folytatódtak, itt egy közös, több napos rendezvény tervét fogalmazták meg a HACS-ok képviselői. A programokon, amellett, hogy megmutatkozhatna a csángó, palóc, román kultúra, jelen lennének termékeikkel a helyi gazdálkodók, s mindegyik terület bemutatná a rá jellemző gasztronómiai értékeket is.

 Látogatás a Pogány-Havas Kistérségben

  Másnap, június 25-én a Csík LEADER székhelyén találkoztak a vendégek a Pogány-Havas Kistérség képviselőivel. A társulás még 1999-ben jött létre Hargita megye Tanácsának kezdeményezésére, s Csíksomlyót, Csíkpálfalvát, Csíkszentmihályt, Csíkszépvízet, Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot és Gyimesbükköt fogja össze. Mára komoly szerepet vállal a LEADER fejlesztések lebonyolításában, s a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kialakításában is aktívan részt vett.

 A megbeszélések végeztével, akárcsak az első látogatás alkalmával, a vendégek megtekintették Gyimesbükk nevezetességeit, a Rákóczi-várat, valamint az „Ezer éves határt”.

Csíkkarcfalva, az Felcsík kistérségi iroda meglátogatása már a másnapi program első állomása volt, ahol is Süket Zsombor, az iroda vezetője, s munkatársa Katona Melinda mellett Gábor Tibor polgármester fogadta a vendégeket. Az iroda vezetője tájékoztatót adott a kistérségi iroda működéséről, s tevékenységéről, majd röviden bemutatta a kistérséget, melyet kilenc település alkot, Csíkcsicsó, Mádéfalva, Rákos, Csíkmadaras, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos és Balánbánya. Különleges kulturális értéke a vidéknek a Csíkkarcfalván és Csíkdánfalván szőtt csíki festett szőnyeg, s jellemző növénye, akárcsak a palóc tájakon, a pityóka, vagyis a burgonya, s akárcsak a felvidéken, itt is számos sajátos ételféleséget készítenek belőle.

Gábor Tibor polgármester a települést, s annak az utóbbi öt-tíz éves fejlesztéseit mutatta be, többek közt a renovált közintézményeket, óvodát, iskolát, polgármesteri hivatalt, melyek felújítása többnyire pályázati támogatásokból valósult meg. Legújabb fejlesztésük az új jégcsarnok, itt az utolsó simításokat végzik.

Bejárva a települést a polgármester bemutatta annak vártemplomát, mely még a XIII. században épült, Süket Zsombor pedig a Mózes Manufaktúrát, ahol a vendégek bepillantást nyerhettek a gyapjúeldolgozás fázisaiba a nyersanyag mosásától a szövésig. A húsz éve működő üzem jelenleg is kilenc főt foglalkoztat, ami nagy szó, mivel a munkanélküliség errefelé is komoly gondot jelent.

Az egész Kárpát-medence egyik legfontosabb só lelőhelye Parajd, itt ért véget a több napos munkaút. A vendégek megcsodálhatták a sóbánya hatalmas tárnáit, melyekben a kitermelés már az ókorban, a rómaiak idejében megkezdődött. Mára a lelőhely egyszerre bánya, turisztikai látványosság és gyógyászati központ.

 A tapasztalatokban és élményekben gazdag út legfőbb hozadéka a hosszú távon gyümölcsöző együttműködési megállapodás, melynek első konkrét eredménye a 2014. tavaszára Szécsénybe tervezett három napos palóc-csángó-román kulturális fesztivál lesz, melyen a résztvevők bemutatják sajátos kultúrájukat, népművészetüket, miközben a vásáron a helyi termelők portékái között válogathat majd a közönség.