ma Buddhista sztupájáról híres, holott valamikor a Szanda-hegy kőfejtője, az Anna-, később pedig Petőfi-hegyi szénbányája vitte a hírét. Volt idő, mikor ipara még Pestről is idevonzotta az ügyes kezű mestereket, megesett, hogy egyszerre három fazekas kemencéje is égette a portékát, s pék is több dolgozott egyszerre a faluban, akárcsak asztalos. Utóbbi szép emléket hagyott az utókorra, a katolikus templom ajtaja Kerék Ferenc, helyi fafaragó mester keze munkáját dicséri. Van más nevezetessége is a klasszicista, 1800-ban épült szentélynek. Őrzi a majd fél évezredes, még a török időkben leégett hajdani templom harangját, melyet 1532-ben öntöttek, s őriz egy legendát is, mely szerint valamikor a Szandai vár pincéihez vitt az egyik alagútja.
Noha a hegyek, dombok völgyében lévő falu környéke nem igen alkalmas földművelésre, mégis nagyon korán, már 2000 éve lakják a vidéket, az itt talált rézkori leletek a Nemzeti Múzeumban megtekinthetőek. Viszont Bechke néven csak a XIII. században tűnik fel, egyszer egy adásvételen, egyszer pedig mint a Bolhád-hegy monostoros faluja. S valóban, működött itt bencés apátság, több etimológus innen eredezteti a település nevét is, úgy vélik, a Becske a Benedek becézett formája. Birtokába került a Lónyayaknak, Bosnyákoknak, legnevesebb földesura Széchenyi Benedek volt, a történelmi família őse. Kis híján elnéptelenedett a török uralom idején, az akkori birtokosok Trencsény és Árva vármegyék területéről költöztettek be szlovák jobbágyokat. Sikeresen, még húsz év sem telt el, s 1770-ben már 17 kisebb-nagyobb földesura volt a falunak, rá hetven évre 51, többnyire hétszilvafás, vagyis kisnemes indult szavazni az országgyűlésre Becskéről.
Ezekből az időkből való egyik fontos nevezetessége, a Balás-kúria, mely az átépítések során eklektikus stílust nyert, a második világháború után a helyi intézményeknek adott otthont. Még régebbi, a XIX. század elején épült Becske katolikus temploma, faajtajáról már volt szó, maga is képzőművészeti érték, akárcsak az itt őrzött harang. Emiatt is, és a környező táj szépsége miatt is indokolt, hogy átmegy erre az országos Kék túra. Mára azonban az ország hetedik buddhista sztúpájával is büszkélkedhet a falu. Már 1998 óta létezett itt a felekezetnek meditációs központja, lassan nemzetközivé nőtte ki magát a nyári kurzus, s régi vágyuk vált valóra, mikor 2008-ban Serab Gyalcen rinpocse felavatta a Csiga-hegyen az úgynevezett megvilágosodás-sztúpát, melyről érdemes tudni, hogy építése különleges módon történik, benne ereklyéket, szent iratokat, gondosan elkészített Buddha-szobrokat helyeznek el. Ezzel is színesedett a település kulturális élete, ahogyan a Kékszivárvány Népdalköre pedig a helyi hagyományokat ápolja, illetve eleveníti föl egy-egy előadása alkalmával falunapkor, vagy mikor az idősek előtt tiszteleg a közösség. A jövő terve, hogy fejlessze Becske a falusi turizmust − kivált ha sikerül egy másik álmukat megvalósítani: tanösvényt létesíteni a Galga-patak medrében −, az eddigiek tükrében indokolt.