- mely idővel Mailáthgárdony, végül mai formájában Nógrádgárdony lett - , két olyan települése a megyének, melyek lehetőségeik szerint további jelentős fejlődésen mehetnek keresztül. Mindkettő kitűnő adottságokkal rendelkezik, a mezőgazdaságot e vidéken mindig is eredményesen űzték, meghatározó volt a megélhetés szempontjából, s ez alapjául szolgálhat, s részben szolgál is a falusi turizmus fejlesztésének, de az ipartól nem szennyezett táj régről vonzza a gyógyulni vágyókat is. S egy másik területen, a lótenyésztés és lósport kapcsán is fölmerül e falvak neve már évtizedek óta. 
Környékük a legősibb idők óta lakott, találtak erre kőkori és bronzkori leleteket, hamar megtelepedtek itt honfoglaló eleink is, Csitárt már a XIV. században említik, s közel mai formájában. Pontosan nem tudni, honnan ered a neve, úgy sejtik, a honfoglaló magyarokkal érkező mohamedánok telepedtek meg errefelé, s tőlük származik, miként a közeli Mohoráé szintén. Mások szláv gyökerűnek gondolják, pajzskészítőt jelent szerintük a szó, ami szintén indokolható, a király útvonala elment erre, s az utazást kiszolgáló iparosok, így pajzskészítők is élhettek itt. A vidék a korai századokban a Kacsics nemzetségé volt, majd Szécsényi Tamás kapta meg Károly Róberttől, utána az Ország és Lossonczy családok, később pedig az esztergomi érsekség is osztozott rajta kisebb birtokosok mellett. A török időkben a Kis- és Nagy-Csitár településrészek közül a kisebb elnéptelenedett, s a megkülönböztetés okafogyottá vált.
Ekkor pusztult el Gárdony is, mely korábban önálló falu volt, ekkortól egész a XIX. századig csak pusztaként említik, ekkor fogták újra művelés alá földjeit, majd Mailáth István Géza gróf tette jól felszerelt, modern, jövedelmező birtokká a XIX. század végén és a XX. század elején. Az ő nevéhez fűződik a kastély és parkjának kialakítása is, mely a szocializmus évtizedeben tüdőszanatóriumként működött. Most magánkézben van, de megőrizte szanatóriumi funkcióját, ám megújulva szív és érrendszeri betegek gyógyulnak falai között. Noha az intézményt érthető módon turisták nem látogathatják, mégis megéri körülsétálni a gyönyörű, neoreneszánsz épületet, s bepillantani szépen gondozott parkjába. 
Megtekinthetőek viszont a birtok gazdasági épületei a kastéllyal szemközt, a kasznár, a cselédházak, az istállók, a gépek javítását végző hajdani műhelyek. S itt találni a lovastelepet is, melynek rendezvényei mára nemzetközivé nőtték ki magukat, s ahol hódolhatunk a lovassportoknak. Gárdonyból Csitár felé haladva, már messziről látni az 1747-ben épült észak-déli tengelyű katolikus templomot, mely uralja a falu látképét, beérve a településre érve annak főterét. Barokk oltárát, melynek szobrai a tizenkét apostolt ábrázolják, Mailáth István Géza adományozta a falunak, miként a hajó bal oldalán látható Mária-oltárt is.
Érdemes végigsétálni a Csitár-patak kettészelte, völgybe zárt hangulatos kis településen, s érdemes fölsétálni a Gárdony felé vivő út mentén található temetődombra, ahonnan szép kilátás nyílik a falura, azon túl pedig az Ipoly völgyére.