noha már a XIV. században is meglévő falu, mivel hosszú időkig elnéptelenedett, s csak az utóbbi két évszázadban kezdett újjáépülni - kivált a ’90-es évek elejétől, mikor is önállósult -, az egyik leggyorsabban fejlődő község a Belső-Cserhátban. Új utakra, csatornára, telefonhálózatra, gázvezetékre, szennyvízhálózatra lett szüksége, de még új polgármesteri hivatalra, könyvtárra, falugondnoki szolgálatra is. Mindezt majd egy évtized alatt sikerült megvalósítania a helyieknek. Annak dacára váratott magára ez a fejlődés, hogy a község kitűnően alkalmas egy-egy komolyabb kirándulásra, pihenésre: a gyönyörű fekvésű faluban és alig 20 kilométeres körzetében számtalan látnivaló akad. 
Manapság egyre inkább fölfedezik maguknak a pihenésre vágyók, szaporodnak a rendbe tett régi parasztházak, ahogyan szépülnek a község közterei is.
Hogy neve honnan ered pontosan, nem tudni, a legvalószínűbb feltevés, hogy szláv gyökerű a Deberchen, amelyet egy XIV. századi oklevél említ először. Ahogy például a Szécsényiek, vagy a Berceliek, a debercsényi birtokosok is fölvették uradalmuk nevét, innentől őket, a Debercsényieket találjuk tulajdonosként, egész addig, míg a török meg nem jelent erre is. Szandát elfoglalva keresztülvonultak az oszmán hadak a falun, mely addig jómódúnak volt mondható, fizetett a töröknek is, a helyi magyar uraknak is, az egyháznak is, aztán a tizenöt éves háború végleg ellehetetlenítette itt az életet, a következő század összeírásaiban sokáig csak pusztaként említették. 
Csupán a XVIII. század második felére népesült be ismét. Olyannyira, hogy II. József idején volt itt a legnagyobb a lélekszám, a 325 fős lakosság utána folyamatosan csökkent. Emiatt sem valósulhatott meg a saját önkormányzat, de még a saját iskola is nehézségekbe ütközött, a gyerekek a szomszédos Magyarnándorban tanultak, s tanulnak ma is, ahogyan a jegyzőség intézménye is más településekkel közösen működik. S mindmellett, mondani sem kell, a ’70-es évek központosító politikája nem használt a népesség növekedésének, mind több fiatal vándorolt el a községből.
Manapság remélhetőleg megáll ez a folyamat, egyre többen vágynak csöndes, jó levegőjű, de városhoz közeli falvakba, s ha ez olyan település, mint Debercsény, ráadásul szép tájat, erdei kirándulásra, gombászásra, madárlesre alkalmas vidéket jelent. 
S persze nem elhanyagolhatóak épített értékei sem. Régi haranglába ma Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban látható, de az eredetivel megegyezőt építettek fel a templom előtt, s ma ez a falu egyik legfőbb jellegzetessége. Egy másik szép, innen elszármazott érték látható a szomszédos Szentén, a régi, XV. századi, majd leégett és elpusztult debercsényi templom szentségháza került át az itteni templomba. Néhány kilométerrel van csak arrébb, ahogy Mohora, Balassagyarmat, Csesztve látnivalói is könnyedén megközelíthetőek innen, de ha valaki az aktívabb, sportos pihenésre vágyik, a közelben horgásztavak, vadászati, lovaglási lehetőségeket is kínál Debercsény vidéke.