ha szóba kerül azonnal Drégely vára, Szondi György hőstette jut eszünkbe, sokak irodalmi alkotásai, de ezek közt is elsőként Aranyé, a Szondi két apródja. „Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!/ Mint bástya, feszült meg romlott torony alján:/ Jó kardja előtt a had rendre ledűl,/ Kelevéze ragyog vala balján.” Végnapja volt a csata nem csak Szondinak, de a várnak is, a török maroknyi helyőrséget hagyott a romok közt, nem építette már újjá. Aztán a XIX. századig egyike volt a sok málló oromnak, ám a felvilágosodás és romantika nemzeti törekvései újra a közgondolkodásba emelték a hajdani erősséget és hősét, Arannyal pedig végképp történelmi-irodalmi tudatunk része lett.
Hogy pontosan mikor emeltek itt erődöt, nem tudni, valószínűleg a XIII-XIV. század fordulóján. Először 1274-ben említik nevét Dragul alakban, a honti várbirtokot 1272 előtt királyi adományból nyerte el Szécsényi Máté fia.
Drégely vára közelről
Aztán sokan voltak urai, többek közt Csák Máté, az elhíresült kiskirály is, majd ismét uralkodói birtok lett. Mohács után Várday Pál érsek menekült ide, s ő nevezte ki Szondi Györgyöt a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Ahogy az több más erőddel is megesett, mivel nem kapott anyagi támogatást a kapitány, a végvárat nem tudta javíttatni, végül győzött a török túlerő, Ali budai basa több mint tízezer főnyi hada 1552 júliusában. Megbecsülte ellenfelét Ali, díszes pompával temették el Szondit, pontosan nem tudni hová. Drégelypalánk egyik szép emlékműve a falu főterén fekvő szimbolikus Szondi-szarkofág, mely Kő Pál szobrászművész alkotása. Mára a vár nem csupán kirándulóhely, régészek kutatják a területet, rekonstruálják a falakat, másfelől emlékhely is, 2004-től a csatát Melocco Miklós alkotása eleveníti föl, és folyamatos kulturális programok színtere. Egyébiránt a harcnak és hősének a faluban állandó kiállítást is szenteltek mára.
Kilátás a falura
Épített értékei közül fontos megemlíteni a környék egyik legszebb barokk stílusú templomát, amelyben Árpád-házi Szent Erzsébet egy ereklyéjét is őrzik. Szintén elmondható, hogy a vidék egyik legszebb Szentháromság-szoboregyüttese látható Drégelypalánkon, melyet 1762-ben emeltek.
Helytörténeti kiállítása is van a falunak, ez a Fő út 22. szám alatt található. De nem csak vitrinekben elevenedik itt a múlt, élő hagyomány a farsangolás, a tavaszváró kiszézés, a húsvéti tojásfestés, a pünkösdke-járás, az aratási felvonulás, a vendégségi búcsú, a karácsonyi betlehemezés, a Szentcsalád-járás és a több száz fő közreműködésével megrendezett szüreti felvonulás.
A szomszédos települések összefogásával megalakult a Sugárkankalin Turisztikai Egyesület, amely a palóc konyhával, kerékpáros turizmussal, valamint zöldutas túrák összehangolásával
Templombelső
többnapos pihenésre ösztönzi az ide látogató diákokat, családosokat és időseket egyaránt. Hogy a település az aktív turizmus milyen lehetőségeit kínálja, hogy hol vannak szállások, programok, arról a Művelődési Ház Turisztikai Információs Pontján örömmel tájékoztatják a vendégeket: Fő út 7. Tel.: 35/567 – 070.