a Börzsöny, a Cserhát és az Ipoly közé települt falu, neve valószínűleg a magyar horpad szóból származik, ami arra utal, hogy egy, nem különösebben mély, horpadásszerű völgyben bújik meg. Az oklevelek 1473-ban említették először, a Szobi család birtokaként, akik 1480-ban az Almássyaknak adták cserébe.
A török időkben, már Drégely 1552. évi ostroma alatt felégették a falut. 1562-ben 14 adóköteles házat írt össze a török. A tizenöt éves háború felszabadító harcai idején, 1598-ban Paska István birtokolta, 1633-ban ismét a hódoltsághoz tartozott, egyetlen adófizető háztartással. A török kiűzése után a falu újratelepült.
Több évtizedre, évszázadra visszamenőleg ismerős a Horpácsot, a horpácsiakat a környező településektől és az ott élőktől megkülönböztető történet, miszerint a csodatermő aranyalma, melyet belefoglaltak a falu címerébe is, a világ közepén kellett, hogy földet érjen. Ez a hely − nevezetesen a világ közepe − nem is lehetne máshol, mint Horpácson, ahol az aranyalma a földre esett, s ahol egy tiszta vizű forrás csobogva jelzi a földre érés helyét.
Horpács Nógrád megye egyik legkisebb települése, de kicsinysége ellenére jelentős értékekkel büszkélkedik. A település legfontosabb nevezetessége a Mikszáth-kúria, melyben a neves író életpályáját bemutató kiállítást tekintheti meg az idelátogató.
A falu látnivalói közé tartozik még a XIX. században épült Szontágh-kúria és az 1740-1744 között épült barokk stílusú templom. A temetőben és a templom melletti sírkertben nyugszik Nagy Iván történész, Szontágh Pál és Mauks Ilona, Mikszáth Kálmán felesége.
A Mikszáth-kúria parkjában megcsodálhatjuk ifj. Szabó István alkotásait: a karós lócán ülő írót, felesége Mauks Ilona, a tudós akadémikus Nagy Iván, a politikus Szontagh Pál valamint Molnár Péter Mikszáth-mellszobrát.
A faluban egész évben nyitva tartó turistaszálló várja a kirándulókat. 2005-ben nyílt meg az Aranyalma Vendégház, mely nívós szállást nyújt; akár lovas turisták számára is. A községben található a Mikszáth Kiadó és a Mikszáth Kálmán Társaság székhelye. Őrzi a nagy palóc író emlékét az évente rendezett Mikszáth-ünnepség is október 13-án, a Kálmán naphoz kapcsolódva. Hol máshol választottak volna helyszínt az ünnepi megemlékezésre, mint a Mikszáth-kúria kertjében. Irodalmi műsorral, múzeumi sétával, koszorúzással tisztelegnek ekkor az író emléke előtt.