Ludányhalászi

 Ludányhalászi

az egyik legifjabb nógrádi település, 1948-ban jött létre, legalábbis mai, összevont formájában, bár részei, Halászi és Ludány már a XIII. században is léteztek. Csupán a Horka nevű, magaslatra kúszó terület új keletű, ám legdinamikusabban épp ez fejlődik, szívesen építenek erre a fiatalok.

Ráday-kastély, ma szociális otthon

A török hódoltság előtt Halászi is Ludány is többször gazdát cserélt, legjelentősebb birtokosai ekkoriban a Balassák, aztán a szécsényi szandzsákhoz tartozott, az oszmán megszállást követően pedig három másik nemesi családot mindenképp fontos megemlíteni a Zichyket, a Rádayakat és a Pejacsovichokat. Ráday Pál 1704-ben elkötelezetten kiállt a Rákóczi szabadságharc ügye mellett (ez nem volt épp elmondható a nógrádi nemesekről), kiáltványban is megfogalmazta a nemzeti mozgalom célkitűzéseit. A család tagjai később is fontos országos feladatokat vállaltak magukra, többek közt mecénásai voltak a színjátszásnak, de mecénásai a magyar irodalomnak is, vendégeskedett a Ráday kastélyban Kazinczy is, Petőfi is, utóbbi vándorútján itt látta meg a legszebb paraszt főkötőt, s el is határozta, ha nősül, innen visz a feleségének.

Ludányhalászi egyik legfontosabb épített műemléke is e családhoz kötődik, a Ráday kastély, melyet az imént említett Ráday Pál kezdett építeni 1700-ban. Középbirtokos nemes volt, igen művelt, több nyelven írt, olvasott, beszélt folyékonyan, még nincs 24 éves, mikor megválasztották jegyzőjükül a nógrádi rendek, majd Rákóczi titkára lett, később pedig erdélyi kancellár. Ő is és a család későbbi tagjai is komoly kultúrértéket gyűjtöttek a kastélyban, melyet aztán a XIX. században Pejacsevich-Mikó Endre szerzett meg, tovább gyarapította a gyűjteményt, 2000 kötetes könyvtárában olyan ritkaságok is megtalálhatóak voltak, mint a Pray-kódex, de jelentős bronzkori leleteket is számon tart az irodalom, s más muzeális értékeket. Az épület az évszázadok során sok funkciót ellátott, ma szociális otthon működik benne, parkja védett terület, a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt áll, de engedéllyel látogatható.

Mindeközben a két falu jobbágy lakossága is gyarapodott, nagyban folyt a kereskedelem, köszönhetően annak, hogy e települések a Balassagyarmatot Losonccal összekötő kereskedelmi útvonalon feküdtek. A lakosok többsége római katolikus volt, régi templomuk még a XIII. században épült, ám egy 1889-es tűzvészben leégett, így szinte teljesen átalakították. A jobbára barokk műemlék jellegű épület védőszentje Szent András apostol. Szintén e stílus uralja a falu többi épített emlékét, az 1802-ben emelt kőkeresztet, a plébániaházat, valamint a halászi kápolnaiskolát és a háborús hősi emlékművet.

Mindezek mellett nagyon jelentősek a település természeti értékei, elsősorban, hogy vizekben gazdag. A kertek alatt folyik az Ipoly, melynek hatalmas öntésterülete van, honos madár itt a feketególya, a vetési lúd, a fehér gólya pedig 10-15 is fészkel a faluban, a ragadozó madarak közül pedig a karvaly, az ölyv és a réti héja jellemző. S nem ez az egyetlen vizes élőhely erre, a falut több tó veszi körül, ezek közül kiemelkedően szép az Öreg-tó, melyben még egy vidra család is él.

Kapcsolat

Polgármesteri Hivatal 3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 69.

Tel.:06-32/556-021  Fax: 06-32/456-200

Email: ludany@profinter.hu

Honlap: www.ludanyhalaszi.hu