Magyargéc-Kisgéc
valamikor egy faluból, Magyargécből és a hozzá tartozó Kisgécből és Karpagécből állt, ez utóbbiak különálló pusztákként
szerepeltek oklevelekben, mára Magyargéchez tartoznak. A község a Nógrádmegyeri-patak partján, a Szécsényt és Salgótarjánt összekötő főút déli leágazásánál fekszik. Története a török hódoltság előtt, az Árpádok és az őket követő Anjou-ház uralkodói alatt gazdag nagy történelmi nevekben. Könyves Kálmán adományozta a Kacsics belieknek valószínűleg, aztán II. András idején elvesztette itteni birtokait a Kacsics nem beli Simon bán, aki részt vett Gertrúd királyné meggyilkolásában, s elvesztette Zách Felicián is visegrádi merénylete után, majd azoké a Szécsényieké lett, akik pártolták, s akár véres megtorlásokkal is segítették Károly Róbertet a kiskirályok legyőzésében. Nem tudni pontosan, mit is jelentene a Géc helynév, többnyire a Gergelyből eredeztetik, az viszont bizonyos, hogy a XVI. század végére a hajdani Alsó-, Középső- és Felsőgéc teljesen kihalt. Olyannyira nagy volt a pusztulás, hogy még száz évre rá, 1715-ben is csak hét háztartás tudnak összeírni. Ezután azonban a Szerémyek, Ficsorok, Géczyek, Horváthok, a Balások, a 
Lisznyayk, a Dubraviczkyak és az Ivánka családok birtokaként fejlődésnek indult a település, 1787-ben templomot is emeltek a helybéliek, a műemlék jellegű épület ma is látgató a falu központjában. Falán helyezték el a későbbi történelem, már a XX. század szomorú emlékeit, az I. és II. világháború itteni áldozatainak névsorát.
Talán a település középkori pusztulása az oka, hogy műemlékekben nem bővelkedik, Magyargéc története a XX. században sem volt épp könnyűnek mondható. Ipara nem lévén a helybéliek a környező gyárakba, üzemekbe jártak dolgozni, s a rendszerváltással sok munkahely megszűnt, ez a települést az átlagnál is súlyosabban érintette. Pedig természeti adottságai, az ebben rejlő lehetőségek alapján is jobb sorsra volna érdemes. Ugyanakkor, ha ellátogatunk a faluba, mégsem a nehézségeket érzékeljük elsősorban. Egyre másra születnek középületek, vagy köztéri alkotások, mint a harangláb, vagy az iskola udvarán lévő játszóudvar, mely Szabó István szobrászművész alkotása. Szép a falu határában található faszerkezetű kilátó, melyből kitűnő panoráma nyílik a szelíd szépségű tájra. Különösen megkapó látvány a falu határában legelő ménes, úgy illenek a vidék arculatába, mintha itt mindig is tenyésztettek volna lovakat.
Mára a település vezetékes ivóvízzel, telefonnal, földgázzal, szennyvízcsatornával és kábeltévével ellátott, útjai mindenütt szilárd burkolatúak, minden lehetősége megvan, hogy kihasználja egyik legfőbb adottságát: a dombokkal körülvett település különlegesen alkalmas pihenésre, kirándulásra. Ezért is épített ki gyerekek számára az önkormányzat táborhelyet, melyet évről évre egyre többen látogatnak. S hogy lehetőségeire, jövőjére mennyire figyel Magyargéc, azt talán a már évek óta működő alapítványának neve mutatja leginkább: „Magyargéci Tehetséges Gyermekekért Alapítvány”.
Kapcsolat
Polgármesteri Hivatal: 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75.
Tel.: 06-32/509-005; 06-32/509-006 Fax: 06-32/509-005
Email: magyargec@profinter.hu
Honlap: www.magyargec.hu