Magyarnándor
egész a XX. század elejéig egyszerűen csak Nándor volt, illetve nem is olyan egyszerűen, megoszlanak a vélemények, egyes etimológusok bolgár eredetűnek vélik a szót, katonai szállást jelent, ami azért is indokolt, mivel a IX. századi bolgár dukátus észak felé itt végződött. 
Mások szintén ilyesmi jelentést tulajdonítanak neki, de a honfoglaló magyaroktól származtatják: egy körzet hadoszlopát nevezték így. Amit biztosan tudhatunk, hogy 1287-ben Villa Nándorként megkapta III. Endrétől az esztergomi érsek, aztán Nádasdy-birtok, átvészeli a 150 éves török uralmat, a Rákóczi szabadságharcot, s 1720-ban 14 magyar háztartást tudnak e helyt összeírni. Lassan, de töretlenül fejlődik a felvilágosodás és a reformkor idején, mire a XIX. század második felére a Prónayak lesznek itt a legjelentősebb birtokosok, már 800 fő lakja. Aztán a kiegyezést követő általános föllendülés megmutatkozott a településen is, kivált, hogy lefektették a vasutat. (Egyébiránt vasútállomása is ebből az időből, a XIX. század végéről való, egyike a régi, szép állomásoknak.) Ekkor hirtelen megindult az ipara, gőzmalma lett, a földeken mind több gőz hajtotta szerkezet, főként a Buttler birtoknak ment híre az országban, a millenniumi ünnepségsoron, mint mintabirtokot mutatták be Buttler Ervin kelecsényi uradalmát, nemes vadállományát, téglakészítő telepét, kőbányáját, nemesített gyümölcsösét. Kastélya, melyet még Csernus Antaltól vásárolt, Nándor egyik fontos, eredetileg klasszicista, majd eklektikussá alakított műemléke, parkja pedig ma természetvédelmi terület. 
Megmaradt viszont klasszicista stílusúnak az 1855-ben emelt katolikus templom, melyet nem rég szépen felújítottak, s a falu egyik éke lett. Érdemes megfigyelni reggel és alkonyatkor, ezekben az órákban különösen szép, ahogy tájolása okán hajója hatalmas ablakain keresztülárad a kelő és a lemenő nap. Szintén szakrális építménye még ez a XIX. század végén épült Mária káponka a falu déli kivezető útja mentén. Az oldalain lévő fülkékben valamikor Nepomuki Szent János és Mária szobrokat helyeztek, ma az út felőli oldalán Mária látható a kis Jézussal. Szép emléke a falunak a barokk Nepomuki Szent János szobor is a templom alatti parkban, ez a XVIII. század végéről való.
Eddig nem esett róla szó, de Magyarnándor fekvése, környezete egyike a legszebb nógrádi tájaknak, különösen vonzóvá teszi a Rézparti víztározó, mely 1997-ben létesült. Délről hegyek veszik körül, erdők, így a kilenchektáros tavat egy hegyi-erdei túra keretében is körbejárhatjuk, fölmenve valamelyik magaslatra páratlan látványban lehet részünk. De nem csak természetjárást kínál a vízpart, évente több horgászversenyt is rendeznek itt, fogható halai a ponty, az amur, a keszeg, a süllő és a csuka. Éppily gazdagok vadban a környező erdők, legjellemzőbb a gímszarvas, az őz és a vaddisznó, ragadozók közül pedig még aranysakál is található a környéken. Nem csoda, hogy a majd 4000 hektáros területet itthonról is, de külföldről is látogatják sportvadászok.
Kapcsolat
Polgármesteri hivatal: 2694 Magyarnándor, Fő út 88.
Telefon: 35/372-025 Fax: 35/572-001
Email: magyarnandor@profinter.hu
Honlap: http://www.magyarnandor.hu