Mohora
község a Cserhát hegységben, Balassagyarmattól 10 kilométerre található. A régészeti leletek bizonyítják, hogy a falu területe már a kőkorban lakott volt, cserép-, csont- és kődarabok mellett pattintgatott kovapengéket is találtak itt, de későbbről is, a bronzkorból is kerültek elő maradványok, melyek a Nemzeti Múzeumban megtekinthetőek.
Először 1286-ban említik dokumentumok a település nevét, ekkor még „Muhura”, illetve „Mohara” formában; az 1300-as években már „egyházashelyként” emlegetik a pápai tizedjegyzékekben. A XV. században Zsigmond király Kovári Pál ítélőmesternek (azaz a nagybíró melletti kisegítő bírónak), valamint a Vidfi családnak adományozott itt birtokokat. A török hódoltság korában, mint annyi más település, Mohora is elnéptelenedett, sőt, 1686-ban, Buda ostromakor földig rombolták a maradék néhány házat is. Újra lakott volt a XVIII. század elején a helység, s a következő évtizedekben a Sréter, Gáspár, Horváth, Majthényi és Tatay családok kaptak jelentősebb birtokot a községben. A XIX. században a Rakovszky- és Tolnay-ház, a Schindler-lak, és gróf Vay Gáborné várkastélyszerű udvarháza vált híressé; ezek az épületek mind különleges műemléki értéknek számítanak a térségben.
(Tolnay Klári Emlékház)
Mohora egyfajta Mikszáth-emlékhely szerepét is betölti, itt, a Mauks-házban nevelkedett ugyanis Mikszáth felesége, Mauks Ilona. Immár hagyománynak számít, hogy január 16-án, az író születésnapját a mohoraiak is megünneplik, augusztusban pedig Ilona-napi fesztivált tartanak Mauks Ilona emlékére. Az író kétszer is feleségül vette választottját, kezdő íróként ugyanis nem tudta eltartani, majd már mikor sikeres lett újra megkérte Mauks Ilona kezét, s másodjára a mohorai evangélikus templomban tartották meg esküvőjüket. Az épület falán megtekinthetjük az oltárterítőt, amelyet a másodjára is menyasszony hímzett az esküvőre, és látható a házassági anyakönyvi bejegyzés másolata is. Ha már itt járunk, a Mikszáth-emlékek mellett érdemes figyelmet szentelni a különlegesen kiképzett, szószékkel egybeépített oltárra.
A Mauks-házzal éppen szemben áll az egykori Tolnay-kúria, amely ma kultúrház. Itt töltötte gyerekkorát a magyar színjátszás egyik csillaga, Tolnay Klári. A művésznő életét, tárgyait bemutató emlékház egy másik épületben, a Kossuth utca 1. szám alatt tekinthető meg, s előzetes bejelentkezéssel egész évben várja a látogatókat.
A mohorán fellelhető műemlékek közül a hagymakupolás, XVIII. századi Vay-Zichy kastély a leglátványosabb (ma magántulajdonban van, így sajnos csak kívülről tekinthető meg), valamint a község római katolikus temploma, melyet 1903-ban emeltek.
(Vay-Zichy-kastély)
Híres a falu a folklór hagyomány megőrzésének fontosságába vetett hitéről: a Mohora-Magyarnándori Pávakör számos elismerést szerzett már, s a két település művészei a mai napig együtt énekelnek.
Említést érdemelnek a Dolinka-völgy homokba vájt pincéi, melyek várják a sétálni vágyókat és a borkedvelőket: a mohorai bornak nemcsak itthon, de mára külföldön is híre lett. Érdemes ellátogatni ide a minden évben megrendezendő borversenyen, kóstolót kaphatunk a helyi gazdák jobbnál jobb nedűiből.
Kapcsolat
Polgármesteri Hivatal: 2698 Mohora, Rákóczi út 8.
Tel:06/35/372-001
Email: mohora@profinter.hu / mohora@xmail .profinter.hu
Honlap: http://www.mohora.hu/