Őrhalom
fejlődésének egyik oka minden bizonnyal az, hogy közel van Balassagyarmathoz és Szécsényhez, a kettőt összekötő főút mellett, nagyjából félúton, ugyanakkor innen a Belső-Cserhát vidéke is jól megközelíthető. Iskoláiba több település gyerekei is járnak, s nem csak iskolaidőben fiatalos a falu, egyike azon kevés településnek, melyre nem jellemző az elöregedés és az elvándorlás.
Lakói szorgalmát nem csupán az utóbbi években történt falufelújítások, parkosítások mutatják, de ha ősszel a krumpliásás után megyünk keresztül Őrhalmon, szinte minden második háznál látható az út mentén talicskába rakott, eladásra szánt burgonya.
Földművelésből éltek századokon át a helyiek, noha a település neve harcosabb eredetre utal. Őrhalom csupán a XX. század elején lett a falu egy minisztériumi rendelet után, előtte Strázs, Strás, Trázs néven említik oklevelek. E kifejezés szláv eredetű, ugyanaz a gyökér, amelyből strázsa szavunk származik, s őrhelyet jelent. Először egy Visegrádon, vagyis a korabeli királyi székhelyen 1327-ben kelt oklevélben említik. Mint annyi más környékbeli település, ez is Szécsényi Tamás adománya lett. A nemes, erdélyi vajda Károly Róbert alattvalója volt, támogatta Csák Mátéval szemben, s itteni birtokait hűsége jutalmául kapta.
Később, a török időkben a település megfogyatkozott, az Ipoly árterének nádasai, mocsarai gyakran kellett, hogy menedékül szolgálják a helybélieket. Ezt követően az első részletesebb tudásunk Őrhalomról II. József idejéből való, a Kalapos király által megrendelt katonai térképen látható. Ezen az Ófalu épületei, hajdani elrendezése alig különbözik a maitól, jól felismerhető a Ságvári út, az Erzsébet tér őse, ahogyan a Kossuth utca déli oldalának házai alatt húzódó hosszanti kertek is. Ekkoriban már a legnagyobb birtokosok itt a Forgáchok és a Szent-Iványi-ak, majd a Mailáthok voltak. Töretlen ekkortól a falu fejlődése napjainkig, újabb és újabb házhelyek kiparcellázásáról adnak hírt a krónikák, noha számos áldozata volt az I. és II. világháborúnak, ahogyan a trianoni határrendezés is károsan érintette a helybélieket. Ma újra átjárás nyílt az Ipolyon, a szemben lévő Ipolyvarbóra.
Érdemes is, ha erre járunk egy séta erejéig átmenni a hídon, Varbó is sok látnivalót kínál, s hogy mennyire egy élettér volt ez valaha jól érzékelteti a Hugyaggal és Őrhalommal azonos népviselete. Persze ott is, itt is fölbomlott már a hagyományos palóc életmód. Mostanában azonban Őrhalom is, mint a nógrádi települések jelentős része, újra felfedezi nem is oly rég még eleven hagyományait. Még 2001-ben alakult az Őrhalmi Hagyományőrző Kör, melynek legfontosabb feladata ezek felélesztése, ápolása.
De több más csoport is működik a faluban, például ifjúsági klub, s meghatározó a település vallási élete is. Többek közt ennek köszönhető, hogy szakrális emlékei, az 1850. körül népies-eklektikus stílusban kialakított Szent István kápolna, a fölújított Mária kápolna, a szintén átépített és felújított Szent Istvánnak szentelt temploma mind tetszetősek, jól karbantartottak. S ha már Szent Istvánról szó esett, meg kell említeni, hogy első királyunk a falu védszentje. Nem csoda, hogy a millenniumi ünnepségsorra a Szécsény felőli úton a tiszteletére kialakítottak egy parkot, melynek fő dísze Szpisják Pál, szobrász 1999-ben készült alkotása a királyról.
Kapcsolat
Polgármesteri hivatal: 2671 Őrhalom, Rákóczi út 1.
Tel.: 35 / 370-001, 35 / 570-012; Fax: 35 / 570-013
E-mail: hiv2671@freemail.hu
Honlap: http://www.orhalom.hu