Pusztaberki
különösen szép völgyben, a Cserhát és a Börzsöny találkozásánál fekszik. Mikroklímájára, kitűnő levegőjére hatással van a Derék patak ölelése és az Ipoly közelsége, ahogyan a környező lombos és tűlevelű erdők is. Nem csoda, hogy kedvelt kirándulóhely.
Először 1379-ben említik a település nevét, aztán egy határjárási jegyzőkönyvben 1383-ban, majd vagy kétszáz évig élte a csöndes kis nógrádi falvak mindennapjait. Tudunk róla, hogy a török kincstári adatok 42 házat tartottak itt számon, ám mire vége lett a hódoltságnak, aztán Rákóczi szabadságharcának, már pusztaként említik, lakosok nélkül. Arról, hogy ide szlovákok települtek volna be, ahogyan ezidőtájt sok más nógrádi faluba, nincsenek adatok. (Noha mára jelentős a szlovák kisebbség száma, saját önkormányzattal is rendelkeznek.) Valószínűleg akik elhagyták a falut, azok szivároghattak vissza ide, mindenesetre a XVIII. század végi összeíráskor már több mint kétszázan lakták Berkit, s a reformkorra tovább növekedett a népesség. A falu leghíresebb birtokos családja a Tersztyánszky család, Trencsényből települtek ide, s IV. Béla idejéig vezethető a származásuk. 
Kivették részüket az 1848-49-es szabadságharcból, Tersztyánszky Zsigmond honvéd őrnagyként szolgált, később kapitánya lett a nógrádi önkéntes zászlóaljnak, de részt vett a harcokban a település másik földesura is, Diószeghy Tádé, ő mint főhadnagy katonáskodott ugyanitt. Mindkettejüket elszámoltatták a harcok után, nehezen törődtek bele a vereségbe, igyekeztek ébren tartani a forradalom szellemét, Diószeghy Gyarmaton, a Fekete Sas vendéglőben egyenest letépte és megtiporta Ferenc József arcképét, persze föl is jelentették emiatt. Szintén jelentős birtokosa volt a falunak Mikszáth Kálmán, aki megvásárolta Szontágh Pál horpácsi földjeit, melyekhez pusztaberki birtokok is tartoztak. Aztán következett a XX. század, a két nagy világégéssel, a besorozott helybéliek közül sokan nem tértek vissza, 1992-ben emlékművet állított tiszteletükre a falu.
Ha erre járunk, érdemes ellátogatnunk a település temetőjébe két okból is, ott áll a XVIII. század második felében épített különleges temploma, érdekessége az épülettől különálló haranglába, melynek pontosan nem tudni, honnan származik ciril feliratos harangja, gyanítható, hogy a balassagyarmati Szerb templomból, de erre nincs bizonyíték. A temető másik érdekessége a kert sarkában egybegyűjtött régi, szép faragású sírkövek. De Pusztaberki fő vonzerejét mindenekelőtt a Börzsöny és a Duna-Ipoly Nemzeti Park közelsége, szép fekvése és tiszta levegője adja, s nem csupán a természetben túrázókat, de a vadászat és a horgászat szerelmeseit is. Ezt kihasználva a település a hajdani iskolából hozta létre a Napraforgó turistaházat, mely egész évben várja a vendégeket.
Kaspcsolat:
Önkormányzat: 2658 Pusztaberki, Kossuth u. 19.
Tel: 06-35 592-022 fax: 06-35 382-020
E-mail: info@pusztaberki.hu
Honlap: http://www.pusztaberki.hu