Rimóc,
amelyet a palóc népművészet központjának tartanak, a Cserhát északi nyúlványai alatt, az Ipolytól és Szécsénytől délre, négy kilométerre fekszik, innen szántóföldek, túlnan a Cserhát magaslatai határolják, középütt átkanyarog rajta a Körtvélyes-patak.
Neve valószínűleg a szláv eredetű Rimovci vagy Rimovc helynév átvételéből ered. Már a honfoglalás előtt fontos kereskedelmi útvonal vitt a település mellett, a későbbi, XI. századi leletek arról mesélnek, hogy a község templomos hely lehetett, még később pedig azé a Simon báné volt, aki részt vett a Gertrúd királyné elleni merényletben. A középkorban a királyi várnép lakóhelye volt egész a török hódoltságig, utána ezt a falut is elhagyták az itt élők, azonban hamar újra benépesült. A XIX. században többek között gróf Forgách József, báró Prónay Róza és Irma is birtokosai voltak.
Rimóc látnivalói mindenekelőtt a hagyományőrzéshez kapcsolódnak. A falumúzeum egy, az 1920-as években emelt, erre szokásos, deszkamellvédes tornáccal készült, kontyolt nyeregtetős palóc házban kapott helyet.
A konyhából tisztaszoba nyílik, a mindig bevetett ággyal, a falakat kézzel festett tányérok, szentképek díszítik, és egyéb eredeti, századelején készült fényképek idézik a múltat, a házban pedig régi népi bútorokat, valamint a különlegesen szép helyi viselet darabjait láthatjuk. A gazdasági helyiségek a hajdani mezőgazdaság és a hétköznapok használati tárgyait mutatják be, a ház udvarán pedig eredeti gémeskút áll.
A rimóci viseletet azonban másutt is megnézhetjük: a Virág út 10. szám alatt, egy szintén palóc portán kapott helyet Kiss Bertalanné babagyűjteménye, a népművészet és történelem iránt érdeklődőknek valódi csemegét kínál az exkluzív kiállítás. Az országban is egyedülálló népi mesterségek egyébként még ma is élnek itt, legyen szó akár a népművészeti baba készítéséről, a fafaragásról vagy a csipkeverésről. A faluban három nagy múltú hagyományőrző csoport is tevékenykedik; ők biztosítják, hogy a népviselet, a népdaléneklés, népmesék, népszínművek előadása mind-mind élő hagyományként lelhetők fel Rimócon, s szinte részei a hétköznapoknak. A rimóci lányok és asszonyok népviseletét Horváth Endre grafikusművész a két világháború között forgalomban lévő papírpénzeken tette ismertté az országban élők számára.
A templomépítészet iránt érdeklődők megtekinthetik a falu katolikus templomát, melynek helyén valószínűleg már az Árpád-korban állt templom. 
A régi, lerombolt templom helyén az 1700-as években kezdtek újra építkezni. Az eredeti épület számos átépítésen esett keresztül, 1912-ben kereszthajóval bővítették. A templomtól pár száz méterre műemlék jellegű, szintén barokk stílusú plébániaház található, amely 1786-ban épült, és jelenleg is működik.
Épített öröksége mellett figyelemre méltóak Rimóc természeti értékei is, ma már Hollókőre kerékpárút vezet, a környező erdők, rétek számos védett és ritka növény és állatfaj otthonául szolgálnak, de gazdag a vadászható állatállomány is. A település tagja a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítványnak, mely az élhetőbb, saját erőforrásaira támaszkodó, azt őrizve fejlesztő kistérség megteremtését tűzte ki célul.
Elérhetőségek:
Polgármesteri hivatal
Rimóc, Madách Tér 1.
Telefon: (32) 388 391 ; (32) 598 010
Fax.: (32) 388-391
Honlap: www.rimoc.hu
Szálláshelyek:
Vendégház és ifjúsági szálló
Érdeklődni a polgármesteri hivatal telefonszámán lehet