Szátok
az Érsekvadkertet Romhánnyal összekötő országút mellett, a Lókos patak völgyében fekszik immár több mint háromnegyed évezrede, ugyanis először 1255-ben, 750 éve említették először IV. Béla oklevelében az Ápád-kori kis község nevét: „Terra nobilium Zatuk”, vagyis
„nemesek Zatuk földeje”-ként. Emiatt kutatók a nevét az ótörök Zot szóból származtatják, melynek a jelentése árusít, elad. Volt idő, hogy két Szátok is szerepelt az iratokban, Alsó- és Felső-Szátok, másutt Alsó-Szátok-puszta és Kis-Szátok, utóbbi sokáig önálló település, a középkorban a Rhédeiek és Felsőromhányiak birtoka, míg a másik az esztergomi érsekség földje volt, majd az egyik elnéptelenedett, puszta lett, s 1905-ben Felső-Szátokot már újra Szátokként regisztrálták.
Elkerülte a török hódoltság idején jellemző lassú elnéptelenedést, noha lakosai a 150 év alatt erősen megfogyatkoztak, a Rákóczi szabadságharc utáni első összeíráskor, 1715-ben kilenc magyar és öt tót család lakhelyeként szerepel, rá öt évre pedig már három magyar, két német és öt tót családdal szaporodott meg a falu lakossága. Sokáig nem volt földesura a vidéknek a káptalanon kívül, aztán a XVIII. század végére a Bars vármegyéből származó Tapolcsányiak 
birtokoltak itt szántót, végül a XX. században az esztergomi káptalan is eladta a földjeit a helyi gazdakörnek. Bár az ipar és a kereskedelem is fellendülőben volt errefelé a két világháború között, a későbbi romhányi kályhagyár elődje Szátokon kezdett működni, azért a helybéliek megélhetését elsősorban a föld jelentette, ami nem csoda, kitűnő az itteni talaj. Ahogy kitűnő a település klímája is, még a szőlőtermesztésnek is kedvez, noha az ültetvényeket a XIX. századi országos filoxéravész után nem telepítették újra, mindenesetre a hajdani pincék közül jó néhány ma is szolgálja a helybélieket.
Ahogy a régi kastély is, melyben ma az óvoda és az általános iskola működik, XVIII. századi építtetője, Révay Gusztáv biztosan nem ismerne rá, már a XIX. században átalakították, egy ideig László Imre, a két világháború közt népszerű nótaénekes volt a tulajdonosa. Szintén épített örökség a római katolikus templom, mely a 15. században épült és Mindenszentek tiszteletére szentelték fel, sekrestyéjében pedig egy 18. századi, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló kép található. Volt valaha szobra is az utazók és a gyónási titok cseh védőszentjének 
a faluban, miként a szintén vértanú Szent Flóriánnak is, ám az idők során mindkettő elpusztult, utóbbinak Miskédi György, bánki mester állított újra emléket 1993-ban. Noha a természet ajándéka, mégis történelmi emlékhely a Rákóczi-forrás. A legenda szerint a híres romhányi csata során itt pihent meg a fejedelem a katonáival, itt itatta meg a lovát, s innen irányította a hadakat.
Amellett, hogy természeti értékeire, a turizmus fejlesztésére odafigyel a település, eleven a civil kulturális csoportok élete és a hagyományőrzés is Szátokon, az itteni asszonykórus nem csupán a helyi ünnepi eseményeken lépett már fel sikerrel, de Szlovákiában és Bécsben is. Szintén közkedvelt az egyelőre még hagyományteremtő roma gyerek tánccsoport, ahogy a falu büszke tűzoltócsapatára is.
Kapcsolat
Polgármesteri Hivatal: 2656, Kossuth út 4.
Tel.: 06-35-559-009/ Fax.: 06-35-559-008
E-mail : polgarmester.szatok@catv.rksz.hu
Honlap: www.szatok.hupont.hu