Szécsénke
a Nyugat-Cserhátban, nem messze a hegységet is elkeresztelő 349 Cserhát hegytől. Ma alig több mint kétszáz embert számlál, noha múltja szerint lehetne jelentősebb település is, már az Árpád-korban is létezett. A község nevének eredetét tekintve többféle nézet is él: Kiss Lajos etimológus a nevet a szláv nyelvből eredezteti, míg Belitzky János szerint a „szécsén” szó a mongol „szecsen”-nel hozható összefüggésbe, amelynek jelentése okos, bölcs.
Első okleveles említéseikor, a XIII. és XIV. században még eladományozatlan királyi birtok, aztán a török hódoltság kezdetén a szécsényi bég földje lett, ám a XVIII. század elejére, az 1715-ös összeíráskor már lakatlan. Ám alig telt el harminc-negyven esztendő, újra benépesült, legalábbis ezt támasztja alá, hogy az itt élő földműveseket Szandaváraljával és Herencsénnyel egyetemben eltiltották az erdőirtástól. A fafeldolgozáshoz kapcsolódó munkák, a deszka-, gerenda- és zsindelykészítés, a hamuzsír-főzés ugyanis virágzottak ezidőtájt a vidéken. Az 1770-es összeírásban már Alsó-és Felsőszécsénkét is megtaláljuk. A község aztán a következő másfél században több földesúr – Széchenyi Ferenc, a Semberyek, Baloghy László majd Balás Lajos rozsnyói püspök – kezén is megfordult. A két háború után a falut elérte a téeszesítés, ami, akárcsak máshol, igen hátrányosan befolyásolta a mezőgazdasági tevékenységet, akárcsak az urbanizáció. Sokan elvándoroltak, vagy ingázniuk kellett a közeli nagyobb települések munkahelyeire, Rétságra, Romhányba, Gyarmatra.
Mint annyi más szemet gyönyörködtető, ugyanakkor az ipartól nem terhelt vidék a falusi turizmus fejlesztésében látja elsősorban a fejlődés lehetőségét. Ennek fontos eleme, hogy a környező erdők vadban gazdagok, másfelől hogy jól megközelíthető innen sok nevezetessége a megyének, s ma már a Kék túra útvonala is keresztülmegy a falun. Ennek is köszönhető, hogy a tavasztól kezdődő időszakban megpezsdül a településen az élet, a Fiatal Sasok Országos Egyesülete, mely 1991-ben alakult önkéntes gyermek és ifjúsági szervezet, tagszervezete a Brüsszel központú, 53 országban tevékenykedő Nemzetközi Sólyom Mozgalomnak, egy 35 személyes tábort működtet Szécsénke külterületén. Műemlékei közül érdemes megnézni a Rákóczi út 7. szám alatt található késő barokk korból, 1797-ből származó kőfeszületet található. A falu másik nevezetessége a 2002-ben rendbe hozott és felavatott zsidó temető, néhány gyönyörű régi sírkővel, menórával és emlékművel.
Kapcsolat
Polgármesteri hivatal: Nógrádkövesd, Madách út 1. 2691
Polgármesteri hivatal telefonszáma: 35/378-031
Email címe: szecsenke@freemail.hu, szecsenke@xmailprofinter.hu,
Honlap: www.szecsenke.fv.hu