Szügy
azon kevés település egyike, mely a rendszerváltással folyamatosan újult, szépült, jól sáfárkodtak a helybéliek megörökölt értékeikkel. Gazdag történeti múlttal rendelkezik, 
melyhez gyarapodó jelen párosul: ipari területe mára teljes kihasználtsággal működik, a Zollner Electronik Kft. és a Parat Automotive Kft. a legnagyobb foglalkoztatók errefelé, 800 ember kap náluk munkát. A hely megtartó ereje, a itteniek tenniakarása felülkerekedett a múlt viszontagságain. Ma már mikrotérségi feladatokat is ellát intézményeiben, és idejárnak több település óvodásai, iskolásai.
Élhető falu, éltek is a Cserhát nyúlványainak és az Ipoly völgyének találkozásánál ősidők óta. Délről a Dudáska-hegy és a Sőly-hegy által határolt földjei, telkei a Dézsa-patak partján fekszenek, így a földműveléshez és állattenyésztéshez a körülmények itt mindig kedvezőek voltak. Nem csoda hát, hogy a régészek a környéken a kőkortól kezdődően minden idő kultúrájának leletmaradványait megtalálták. A keletre fekvő meredek hegykúpon, a Leány-hegyen egykor vár állt, alatta népvándorlás- és honfoglaláskori temetőkre leltek. A Kürt-Gyarmat törzshöz tartozott a falu lakossága a kutatások szerint, oklevelekben először 1244-ben bukkan fel, még Zyud-formában írták. Első földesúri családja a Szügyi család volt, aztán sokan birtokolták, a török hódoltság idején a bevonuló hadak föl-földúlták, végül elpusztították, majd a XVIII. században az újjáépült Alsó- és Felsőszügyöt magyarok és szlovákok népesítették be.
Több fontos építészeti emléke közül a késő barokk stílusú Simonyi-kastély megmaradt része, a két őrépület és a kapu kiemelkedően szép, 1755-ben építette a névadó család. Ma az önkormányzat intézményei, hivatalai . Sajnos mára nem áll a főépület, melyben még Nógrád-Hont Vármegye gyűléseit is tartották a XVIII. század végén, egész 1790-ig. Nevezetessége még a Beniczky-kúria, melyet 1830 körül emeltek klasszicista stílusban. Ugyane család sírkápolnája szintén műemlék jellegű, ez korábbról, az 1780-as évekből való, de az itt élő nép életmódját őrző Falumúzeum parasztportáját is érdemes megtekintenünk, ha Szügyben járunk.
Már 1650-től működött itt evangélikus lelkészi szolgálat, a betelepülő szlovákság hozta a maga vallását, értékeit, házat, hivatalt is épített a papjának, a ma is látható evangélikus parókia klasszicista stílusú, az 1820-as évekből. A felekezet barokk temploma szintén műemlék, 1744-ben láttak neki, 1781-ben készült el. Kevésbé impozáns, de nagyon tetszetős a másik felekezet katolikus kis temploma a kastéllyal szemközt, amint elő-előbukkan a park fái közül. Mindezek, valamint a Hanzély-, a Paczolay-kúria állomáshelyei a Cserháti várak, kastélyok, kúriák nevű túrának, amelyet a Cserhát Baráti Társaság állított össze. Persze a megörökölt műemlékeken túl nagy vonzerő a nógrádi táj is, kivált a Mohora és Szügy között félúton lévő víztározó. A Feketevíz-patak visszaduzzasztásával alakítottak ki, a horgászni szeretőkön kívül mára a madárkedvelők is örömmel látogatják, partján ősszel és tavasszal megfigyelhetünk vonuló, védett fajokat.
Elérhetőségek:
Polgármesteri hivatal címe: 2699Szügy, Rákóczi út 99-101.
Polgármesteri hivatal telefonszáma: 35/344-117
E-mail: szugy@xmail.profinter.hu
Honlap: www.szugy.hu