Terény
ma Balassagyarmattól 20 km-re fekszik, a Cserháttól körülvett kis falunak 430 lakosa van, holott valaha városi ranggal bírt, s nem is mai helyén, hanem a Bócsok-dűlőben álltak házai, ahonnan ide a tatárjárás után költöztek a falu jobbágyai. A környékről előkerült leletek – tűzhelyek és cserépedények – arról tanúskodnak, hogy a helységet már a bronzkorban lakták. 
Közigazgatásilag a településhez tartozik Kiskérpuszta is, amely a honfoglalás korában a Kér nemzetség szálláshelye volt. Középkori oklevelekből tudunk városi státuszáról, Vásáros-Terjén néven említik az iratok. A XVI-XVIII. század során a települést Terjéni Radnóthy György, Balassa Zsigmond, majd Zichy István, a Balassa és az Esterházy család birtokolta. Történetének van azonban a múlt századból is jelentős alakja, gyerekkorában a kiskéri kúriában élt Szentgyörgyi Albert. A világhírű Nobel-díjas tudós emlékének tisztelgett a település, mikor születésének 100. évfordulóján, 1993-ban felavatták szobrát, s utcát neveztek el róla.
Festői Terény vidéke, számtalan élményt kínál az ide látogatóknak. A Szőlősor házai a régi építészeti hagyomány jellegzetességeit őrzik. A településen összesen 105 védett, palóckontyos, füstlikas, hosszú parasztház áll még, az épített örökséget diákok mérték fel éveken át tartó munkával, 2007-ben a makettekből és rajzokból kiállítás is nyílt az Ybl Miklós főiskola építészeti karán.
Országosan jelentős gótikus műemlék a falu katolikus templomának szentélye, akárcsak keleti falának rózsaablaka, míg déli oldalán román stílusú a kőkeretes ablak és a napóra. Újabb, már a XX. századból való a protestáns felekezet temploma, a hajdan betelepített evangélikus szlovákok leszármazottai építették az 1900-as évek elején. 
A rendszeresen június utolsó vasárnapján megrendezésre kerülő Terényi Nemzetiségi Nap pedig évről évre egyre több szlovák, német ajkú és magyar amatőr színjátszót vonz, hozzájárulva ezzel a népi színjátszás hagyományának megőrzéséhez.
Szintén hagyománynak számít a faluban a gyerektárboroztatás. A gyerekek, akárcsak az idelátogató turisták, megismerkedhetnek a hagyományos falusi élettel, lehetőség van lovaglásra, horgászásra, túrázásra, többek közt a Szanda-hegyen álló várhoz és az andezitorgonához. A népi kultúra, a hagyomány, a néprajz iránt érdeklődők Terénynél alkalmasabb helyet alig választhatnának. A nemzetiségi tájház a falu múltját és az itt élő szlovákok hagyományait mutatja be. A XIX. századi épület udvarán kovácsműhely áll, a ház ugyanis eredetileg egy kovácsmesteré volt. A tisztaszobában eredeti bútorok, a konyhában a mindennapi paraszti élet használati eszközei várják a látogatókat.
Terénynek rengeteg olyan programja van, melyet a helyi emberek kínálnak, akár beinvitálva a vendégeket a portájukra. Így látogatást tehetünk egy méhészetben, megtanulhatunk szőnyeget szőni, íjászkodni, csipkét verni, de akár népdalokat is tanulhatunk.
A falu különlegességeihez tartozik az orsós magnók múzeuma, amely a világon egyedülálló. A magángyűjtemény a hangrögzítés-technika történetéről ad átfogó képet az 1940-es évektől napjainkig. A kiállítás 19 ország több mint 130 magnetofongyártó cégének 350 termékét, köztük számos egyedi ritkaságot mutat be, s valamennyi készülék üzemképes.
Elérhetőségek:
Polgármesteri hivatal:
2696, Terény, Arany János út 46.
tel: 06 35 548 000
Polgármester: 06/20-313-6097
E-mail : postamester@tereny.t-online.hu
Szállás:
Árdai Vendégház***
2696 Terény, Arany János út 52.
Lev. cím: 2696 Terény Kossuth út 7.
Tel: 20/519-0927
E-mail: ardaivendeghaz@gmail.com
Web: www.ardaivendeghaz.hu
18 fő
Kiskérpusztai Turistaház
Terény, Kiskérpuszta
tel: 06 35 548 002
Kulcsosház
2696, Terény, Bercsényi út 1.
06 35 348 159
Oldalak