Turizmus vidéken - Falusi és vallási turizmus helyzete Nógrád megyében című előadás összefoglalója

Időpontja: 2015. február 25. 10 óra

Helyszín: Dr. Manga János Közösségi Tér 3177 RIMÓC, Szécsényi utca 6.

Bíró Anna vidékfejlesztési szakértő üdvözölte a megjelent érdeklődőket, ismertette a rendezvény programját, bemutatta az előadókat.

Sándor Ildikó Nógrádi Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója „A Terület és Településfejlesztési Operatív Programból támogatható turisztikai fejlesztések Nógrád megyében” címmel tartott előadást.

Prezentációjában kiemelte a TOP stratégiai céljait, hatáskörét, jellegzetességeit (az önkormányzatok a fő kezdvezményezettek, gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő beruházásokra kell törekedni). Meglátása szerint, a turizmus üzlet, business. Pénzügyileg fenntartható beruházásokat kell eszközölni.

A TOP indikatív forrásait áttekintve rávilágított arra, hogy az I. prioritás tengelyen lehet majd a turizmusra pályázni. Előadás további részében a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmus fejlesztésről emelt szót (kiemelt cél a munkahelyteremtés, turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása.

Támogatható projektek: ökoturisztika(helyi védettséget élvező területek fejlesztése-tópartok, geológiai képződmények, tematikus parkok, vadasparkok), kulturális látványosságok (múzeumok 300 napos nyitvatartással, kiállítóhelyek, tematikus utak), turisztikai célú kerékpárutak ráhordó szakaszai (EuroVelo), cél a kerékpár út hálózat fejlesztés, új szakaszok kiépítését támogatják.

Turisztikai lehatárolás, támogatási lehetőségei:

-TOP (GINOP-ban nem szereplő, de ahhoz kapcsolódó ráhordó tevékenységek)

-GINOP (országos vagy nemzetközi jelentőségű fejlesztések (geoparkok, vallási turizmus, Mária út, ill. szálláshelyfejlesztésre nem projektet benyújtani

-VP (CLLD, falusi, agro-, vadász-, lovas-, horgász-, borturizmus 10.000 fő alatt területen valósul meg).

A tapasztalatok ismertetése során felvázolta a követelményeket, elvárásokat:

-beruházásról kell szólnia a projektnek (ERFA)

-pénzügyileg fenntarthatónak kell lennie

-a látógatószám növekedéshez hozzá kell járnia

-helyi identitás tudat nem turizmus

-a projektnek turisztikai potenciával bíró desztinációban kell megvalósulnia!

-szolgáltatás fejlesztés nem tartozik a TOP témakörbe (ahol nincs turizmus, ott a TOP nem ad támogatást. Megnézik, hogy az önkormányzatok igénybevették-e a IFÁ-t (idegenforgalmi adót), ha az 500 ezer Ft

 meghaladja, akkor igénybe vehetik.

-CLLD (10.000 fő lakos felett városi CLLD)

A projektek sikerességét a megye és az IH (NGM vezető főosztálya) közösen fogja eldönteni.  Erős monitor rendszeren keresztül mennek át a projektek.

Kérdések-válaszok:

-Szálláshelyfejlesztés: TOP-ból nem, GINOPBÓL részben, VP Leaderből még kérdéses, határon átnyúló fejlesztések támogathatók.

-A TOP városi orientáltságú

Dénes Anita Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely projekt koordinátora „A vallási turizmus helyzete és lehetőségei megyénkben” címmel prezentálta előadását. A zarándoklat és a turizmus kérdéskör vizsgálatakor rávilágított arra, hogy kiszolgáló infrastruktúrának (parkolás, WC, információs, pihenőhelyek, étkezés, szállás, kegytárgyak, stb.) kardinális szerepköre van a turizmus területén. A zarándok nem azonos a nulla filléres turista. A költési hajlandóságot koncentrálni kell.

A projekten belül lesz egy információs bázis (interaktív honlap), kegytárgy, 150 fős étterem, szálláshelyek, pihenőhelyek-padok, templom felújítás, gyóntató udvar, quadrum, szabadtéri liturgikus tér.

Pásztor Ildikó igazgató, turisztikai központvezető a drégelypalánki komplex turisztikai fejlesztésről tartott információs előadást. Bemutatta a ÉMOP projektből megvalósított 10 állomásból álló

drégelypalánki tanösvényt. A fejlesztés apropója az volt, hogy a drégelyi vár látogatóit bevonzzák a településre. Egész évben nyitva tartanak, komplex turisztikai programcsomagot nyújtanak. A projekt részért képezi a Sáfer-Kúti tisztás felújítása (WC, Szondi várjáték, jelző táblák, tájékoztató, információs leírások, bogrács hely, kiülők, padok, eső beálló), a Drégely vár maradványainak felújítása (körbástya, kőkosár az omlásveszély elkerülése végett), Szondi kiállító terem felújítása (korabeli ruhák, 3D-s kis felim a törökökről, interaktív történelem órák, páncélfotózás, kézműves műhely, pajta, pince, kemence, régészeti leletek tára). Célcsoportok: általános és középiskolás csoportok, kisgyermekes családok, aktív, bakancsos turisták, ökoturisták (zöldutasok), kul(tur)siták-örökség-falók. 3 fő alkalmazása vált szükségessé: turisztikai menedzser 8 órás, tárlavezető animátor 8 órás, Szondi imitátor 4 órás, pénztáros-takarító 4 órás. Fontos szempontnak tartja a következőket: minőségi turizmus, tartalmas, élményt nyújtó szolgáltatások, családbarát szolgáltató hely, látogatók, vendégéjszakák számának növelése, mikrotérségi együttműködések növelése.

Ispánné Péter Éva a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány referense ismertette a Cserhát Natúrpark Zöldút turisztikai vonzerejét. A natúrpark 4 alappillére: természeti és kulturális örökség védelme, környezeti nevelés, fenntartható vidékfejlesztés, turizmus. A Zöldút alulról szerveződő közösségi forma. Célja: őshonos gyümölcsfák újratelepítése, zöld turizmus megjelenése, helyi közösségek erősítése, zöldút hálózat összekapcsolása.

Dr. Barancsi Ágnes a Gál Ferenc Főiskola Térségfejlesztő Innovációs Központ vezetője előadásában jó gyakorlatként mutatta be „A helyi erőforrásokon, szükségelteken alapuló termékek, szolgáltatások feltérképezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében” pályázat ismérveit, összegezte a projekt tapasztalatait. Célként határozta meg az együttműködés erősítését, a jó gyakorlatok meghatározását, feltérképezését, hálózat kiépítését, fiatal korosztály bevonását és a nők szerepvállalásának erősítését. A rendezvények tapasztalata szerint az alábbi tapasztalatok figyelembevétele mellett kell a további célokat kitűzni:

·                    Megye határon átnyúló együttműködések

·                    Hálózat

·                    „Együttműködési kultúra” (civilek szerepe)

·                    Helyi Hős

            -személyes kapcsolat  

            -közösségfejlesztés

            -település vezetők, projektek

            -összefogás

            -tudás átadás a fiataloknak

Bíró Anna vidékfejlesztési szakértő a 2014 – 2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program prioritásairól adott számot. Az agrár-vidékfejlesztési támogatások új rendszere Magyarországon témakör az alábbi pontokat tartalmazta:

•       KAP I. pillér

–      közvetlen támogatások (uniós forrás)  - FM

–      piaci intézkedések (uniós forrás) - FM

•       KAP II. pillér

–      vidékfejlesztés (uniós és nemzeti forrás) - ME

+        Nemzeti támogatási jogcímek (nemzeti forrás) - FM