Ígéretes vállalkozás Patakon
Munkahelyteremtés, a lovas hagyományok őrzése, s persze ígéretes vállalkozás kezdi meg működését júniusban Patakon a III. tengely mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímen elnyert pályázati támogatás segítségével.
Nagy Imrével, a speciális nyeregalátéteket gyártó üzem tulajdonosával beszélgettünk. 
− Évtizedek óta foglalkozom lovakkal, innen is indult a történet, az egyik kancám hátát rendszeresen feltörte a nyereg, a hagyományos nyeregalátétek dacára. Tanulmányaim során foglalkoztam gyapjúfeldolgozással is, így módom nyílt kísérletezni ezzel az anyaggal, végül sikerült előállítani a kívánt minőséget. S ráadásul az a kezdeti törekvésünk is megvalósult, hogy könnyen hozzáférhető hazai alapanyagból nagy hozzáadott értékkel egyedi termék jöjjön létre. Aztán jött ez a pályázati lehetőség, s úgy döntöttem, belevágok egy olyan üzem létrehozásába, mely ezzel a támogatással számos munkafázist tud gépesíteni, s komoly mennyiséget tud előállítani.
− Mi ennek az új nyeregalátétnek a lényege, miben áll az újdonsága?
− Három szempontból is különleges. A speciálisan kialakított és szálazott, rugalmas gyapjúrétegekből álló alátét a nyereg nyomását a ló hátán nagy 
felületen oszlatja el, ezért nem sebesedik ki a háta. A hagyományos alátétek ezt nem tudják. Másfelől, a súlyánál jóval nagyobb nedvességet képes fölvenni, így száraz, meleg érzete marad a lónak. S végül, amint látja, ezek a darabok, még mindig rugalmasak, nem álltak össze, nem filcesedtek be, holott már több éve használjuk őket. Mindez annak az eljárásnak köszönhető, ahogyan a gyapjúszálakat kezeljük, illetve összerakjuk. Persze erről sokkal többet nem szeretnék mondani.
− Szabadalmaztatták az eljárást?
− Magát az eljárást nem, hiszen gyapjúból bárki készíthet nyeregalátétet. Készül is. Ahogy mondjuk kolbászt is sokan készítenek. Persze a Gyulai kolbász receptje titok. Van olyan mozzanat az eljárásban, ami szabadalmaztatva van, például a márkajelzésünk.
− Itt a beruházás egy jelentős része gépbeszerzés volt.
− A munkafázisoknak megfelelő gépesítés teszi ki a több mint 40 milliós beruházás két harmadát. Ezeket az eszközöket nekünk kellett kitalálnunk és legyártatnunk, mivel ezek egyedi darabok, egyedi szerkezettel és funkcióval.
− Korábban kizárólag kézzel dolgoztak?
− Nem, volt egy-két gépünk, s ezek most is munkába állnak majd, de számos olyan fázist kézzel kellett végeznünk, amely gépesítve az ötödére csökken, másfelől pedig sokkal precízebb lesz. Ilyen például a varrás és a vágás. A varrás például 40-50 percet vett igénybe, most ez 15 percre lecsökken. De megtehetjük majd azt is, hogy számítógépes mintaalkotás segítségével egyedi hímzéseket készíthessünk, ám jóval olcsóbban, mintha az kézzel történne. Ezeken kívül külön gépek szedik szét, majd rakják össze meghatározott módon a szálakat.
− Hogyan sikerült kikísérletezni az alátétet?
− Már ’64 óta lovagolok, igyekeztem dolgozni is lovak közelében, edzői diplomám is van, így az igényeket jól fel tudtam mérni. Ugyanakkor az 
állattenyésztő főiskolán tanultunk gyapjúfeldolgozást is, így lehetőségem nyílt az igényeknek megfelelő kísérletezésre. Ami körülbelül két évbe, s jelentős mennyiségű gyapjúba került, természetesen munka mellett.
− A beruházás másik része az üzem épülete.
− Szerencsére ezek a gépek nem igazán nagyok, speciális betonba ágyazás nem kell nekik, az energiaigényük sem jelentős. Amire különösen figyelni kellett a régi TSZ-iroda átalakításakor, az a világítás. A dolgozóknak nagyon jól kell látniuk a szálakat, ezt a munkát félhomályban nem lehet végezni, ha valami nem sikerül, akkor már nincs mód újra felhasználni a gyapjút. Az egész elektromos hálózatot újra kellett telepíteni. De egyáltalán is, lecseréltük az épületgépészeti rendszert. Ezen kívül figyelni kellett arra is, hogy néhány munkafázishoz viszonylag nagy terekre lesz szükség. Ilyen például a szárítás. Az épület 260 négyzetméter, úgyhogy elegendő hely lesz mindenre. Egyébként az összes többi építési munka az ilyenkor megszokott volt: vezetékelés, burkolás, csempézés, vízelvezetés, nyílászárócsere. Mindezzel, úgy gondolom, két hét múlva végzünk.
− Milyen keresletre számít?
− A termékeink a közép-európai régióban egyedülállóak, végeztünk előzetes piackutatást, s úgy tűnik, a 4-5 fő betanított munkással rövidesen tudunk kezdeni, de vélhetőleg a külföld felől mutatkozó igény miatt növekedni fog a termelés. A kapacitás bővítésére egyelőre korai gondolkodni, inkább afelé mozdulunk, hogy az általunk előállított termékek palettáját színesítsük, tervbe vettük például szügyhám, vagy betyárnyereg gyártását is. Meglátjuk, mit hoz a jövő.
Pályázó neve: BENIKER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Projekt megnevezése: „Nyeregalátét és egyéb nemezkészítő üzem létrehozása”
Jogcím, célterület: Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése,
Beruházás helyszíne: Patak
Beruházás kezdete: 2011. december 20.
Beruházás befejezése: 2013. május 6.
Beruházás teljes összege: 41 000 000 forint
Támogatás összege: 27. 325. 794 forint