Dejtár nevezetességei
Dejtár két legfontosabb értéke a települést körülvevő környezet, hisz a vasúton túli terület már a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, s számtalan ritka növény- és állatfaj élőhelye. 
Aki kedveli a természetjárást, madárlest, horgászatot, annak ideális kirándulóhely, persze kincsei fokozottan védettek. Másik élő gazdagságát szakrális és az azzal szerves egységben alakuló, áthagyományozott néprajzi értékei képviselik. Szerves egységben, hisz a palóc nép kultúrájának fontos alakítója vallásossága.
A falu múltját és jelenét köti össze tájháza, ahol azon túl, hogy a népművészeti és néprajzi értékeket összegyűjtik, az itt élő fiatal alkotók is bemutatótérre lelnek.
A néprajzi gyűjtés nem volt nehéz, hiszen, kiváltképp ünnepnapokon ma is öltöznek népviseletbe a helyiek. De nem ritka, hogy az idősebbek még mindig hordják a hagyományos kecskeszarvú, kikötött kendőt, a vasalt szoknyát, igaz a brokátszoknya és a fekete kötény már kevésbé dívik.
Az épület hajdanán egy középparaszti család tulajdona volt, az 1920-as évek elején épült. A család módosabb volt, az épület sem a hagyományos háromosztatú ház, nagyobb annál, helyet adott a család mellett dolgozó kis számú cselédségnek is. A tiszta szoba, a lakószoba és a konyha mellett található benne egy nagy előtér, egy kis előtér is. A helyiségek hagyományos eszközökkel, bútorokkal lettek berendezve, miként az udvar és a gazdasági épületek is a paraszti mindennapok munkaeszközeivel lettek berendezve.
Átadására 2003. augusztus 23-án került sor. 
Régi korok tragédiáira, tűzvészekre emlékeztet a falu egyik ma is látható műemléke, a Szent Flórián szobor. S ha már szobrokról esik szó, a település másik ilyen jellegű alkotását is meg kell említeni, a templom szomszédságában lévő, klasszicista ihletésű Szentháromság szobrot, az I. és II. világháború áldozatainak neveivel. A római katolikus templom szintén műemlék, a XIX. században épült, majd húsz éven át. Különlegessége rokokó szószéke, mely önmagában is műremek.