Tájház Patvarcon közösségi összefogással

Hírek - 2013-09-11
Tájház Patvarcon közösségi összefogással
„Fabók féle házként” ismerték a patvarciak azt a kontyos, parasztházat, mely mára az egyik legszebb, a hagyományos palóc építészetet hűen megőrző háza a falunak. Már a ’90-es években megvásárolta az önkormányzat, de csak 2008-ban lett tájház pályázati támogatásból, települési összefogással.

 Tájház Patvarcon közösségi összefogással

 „Fabók féle házként” ismerték a patvarciak azt a kontyos, parasztházat, mely mára az egyik legszebb, a hagyományos palóc építészetet hűen megőrző háza a falunak. Már a ’90-es években megvásárolta az önkormányzat, de csak 2008-ban lett tájház pályázati támogatásból, települési összefogással.

Amint azt Bernáth Kornélia, Patvarc polgármester asszonya elmondta, mikor 2006-ban az önkormányzat vezetője lett, a ház már igen rossz állapotban volt, az utcafront felőli tető beszakadt, s valamit kezdeni kellett vele.

Szerencsére mód nyílt a renoválására egy hazai forrású pályázattal, melyet már eleve egy tájház kialakítására adtak be. Szinte magától értetődően fogalmazódott meg ez az ötlet, hiszen az épület minden szempontból alkalmas volt erre a célra, a hagyományos építési módot követte, komolyabb átalakításon nem ment keresztül, az elhelyezkedése miatt pedig illeszkedik a faluközpont fejlesztési elképzeléseibe.

Mindemellett az is indokolta ezt a funkciót,  hogy olyan, múzeum jellegű gyűjtőhelye  nem volt Patvarcnak, amely megőrizte volna a régi paraszti élet tárgyi örökségét. Hogy ez milyen komoly igény volt a helybéliekben, azt jól mutatja az egész falut megmozgató adományozás. Valóban közösségi összefogással állt össze a tárlat, mely hűen tükrözi a múlt évszázad itteni világát a munkaeszközöktől a viseleten át az ünnepekig.

Persze a gyűjteménybe belekerültek olyan tárgyak is, melyek nem képviselnek muzeális értéket, későbbi időszakból származnak, vagy épp a polgárságra voltak inkább jellemzőek, nem az eredeti paraszti enteriőrre. Ám, ahogy a zártabb hagyományok oldódtak, fokozatosan mégis részeivé váltak egy későbbi időszak világának, s mára már ezek is egy letűnt kor őrzői.

Jelenleg a két szoba közül az egyik, az udvar felé eső van berendezve, méghozzá tisztaszobának, holott eredetileg ez volt a dolgos mindennapok helyszíne. Az utcafronti rész most a helyi könyvtár állományának ad helyet, ezt szeretnék elköltöztetni egy erre alkalmasabb épületbe, s úgy berendezni majd az egész házat, ahogyan azt régen tényleg lakták.

A gyűjtemény nem állandóan van nyitva, de kérésre, illetve előzetes bejelentkezésre látogatható. Ha pedig ünnepek, szüret, falunap, gyereknap alkalmával jár erre a vendég, a rendezvény élménye mellett szabadon bejárhatja a ház helyiségeit, s megtekintheti a hajdani élet használati eszközeit, viseletét, tárgyi örökségét.